Előbb a NASA Mars-szondáját, majd a kínai űrállomást lepték el a baktériumok

Próbáljuk nem magunkkal hurcolni a földi életet, de nagy tévedés, ha azt gondoljuk, hogy elég mindent lehipózni. Ez a tanulsága annak az esetnek is, amikor a NASA Mars-járóján észleltek ismeretlen baktériumokat.
Küldetése kezdete előtt szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott, eddig ismeretlen baktériumok lepték el a NASA Phoenix Mars-szondáját egy új kutatás szerint. A szaúdi Abdullah Király Egyetem munkatársai által vezetett nemzetközi csapat a Microbiome hasábjain számolt be róla, hogy 26 eddig ismeretlen baktériumfaj DNS-ét azonosították az eszközről vett mintákon.

A Phoenix 2008 májusától novemberig működött a Marson, a széles körben ismert Mars-járókkal szemben egy nem mozgó, újrahasznosított alkatrészekkel dolgozó, könnyített és olcsó eszköz volt. 161 napos működése alatt a szonda a vörös bolygón jeget talált, továbbá megállapította, hogy a talaj perklorátokban gazdag.

Az űrkutatást szabályozó nemzetközi egyezmények alapján a különböző kutatási programok igyekeznek gondoskodni a biológiai szennyeződés megelőzéséről. Ez mindkét irányban működik: igyekszünk a földi életet védeni esetleg kívülről érkező életformáktól, és próbálunk a Földről nem behurcolni életet más világokba. Arra a kérdésre, hogy ez mennyire sikerül, a válasz az, hogy nem tudjuk. Annyi világos, hogy az életet magát egy cseppet sem érdekli a kérdés.

A Phoenix a biológiai szennyeződés megakadályozása érdekében sok napot töltött fertőtlenítve, karanténban, a NASA Kennedy Űrközpontjában található speciális tisztaszobában. Ez egy sterilizált, nyomás alá helyezett helyiség, amibe a szennyeződések 99,97 százalékát eltávolító speciális szűrőkön keresztül pumpálják a levegőt, és az itt dolgozók is csak különleges egyrészes védőruhában léphetnek be.

2008-ban még messze nem tartott ott a genetikai térképezés sebessége és pontossága, mint ma. A szóban forgó kutatás által most leírt baktériumfajok a DNS-vizsgálat alapján mind rendelkeztek extrém tulajdonságokkal, amelyek fokozott anyagcserével, hatékonyabb DNS-javítással és a mérgező anyagok eltávolításának képességével ruházták fel őket. Ezek mind kapóra jönnek egy rendszeresen fertőtlenített tisztaszobában, de nem feltétlenül segítenek az űrutazással járó vákuum, fagy és sugárzás túlélésében.

A gond, hogy az extremofil baktériumokból sokat kinéz az ember, nem teljesen indokolatlanul: a világűr körülményeit nemcsak a mikrobák, de egyes gombák és medveállatkák is elviselik. Ha azt nézzük, hogy a szaúdi szakemberek által talált 26 új baktérium az összes, Phoenix körül felbukkanó faj mintegy negyedét jelenti, nem jók az esélyek. Mivel a szonda robotkarja annak idején a vörös homokot félretolva jeget talált, a program az extremofilok szemszögéből valószínűleg egyirányú potyaút volt Hawaiira.

Malacok az űrben
Mindeközben mikrobákkal kapcsolatos meglepetésekbe szalad a kínai űrprogram is, ugyanis Tienkung nevű saját űrállomásukon találtak eddig ismeretlen élőlényeket. A baktérium a Cytobacillus családba tartozó nialliák űrállomásra szakosodott tagja, és a Niallia tiangongensis nevet kapta. Ezek a pálcika alakú, spórával szaporodó baktériumok a Földön a talajon és koszon tenyésznek, legyengült szervezet számára végzetes fertőzést is okoznak.

Az új baktérium két, csak rá jellemző fehérjével is rendelkezik, amelyekkel az űrállomás körülményeihez – például a felszíninél erősebb háttérsugárzáshoz – alkalmazkodott. Lényegében ezekkel sikerült kiemelkednie az űrhajósok által hordozott, milliónyi baktériumból álló mezőnyből.

A Mennyei Palota vagy Tienkung űrállomás építése 2021-ben kezdődött. Jelenleg három modulból áll, de mivel a kínai hatóságok nem túl közlékenyek, nem világos, hogy merre tart. Tudható, hogy az eredeti tervek hatmodulos űrállomásról szóltak, és ismert, hogy 2026-ra már betervezték egy újabb modul, az űrteleszkóppal felszerelt Hszungtien indítását. A végeredmény, ahogy máshol is, a politikai és gazdasági helyzet függvénye. A kínai űrhajósok addig azt tanulmányozzák, hogy miként hat a fekete penész a poliuretán borítású, réz- vagy zsugorműanyaggal borított szerkezeti elemekre.

Tovább a cikkre: Index.hu