Hidrogénbomba-erejű robbanás lehet a Holdon

Egy 60 méter átmérőjű kisbolygó 2032-ben akár a Holdba is csapódhat, ami hidrogénbombához hasonló erejű robbanást, kilométeres krátert és látványos meteorzáport okozhatna – Kiss László csillagász szerint azonban a biztos válaszokra csak a 2028-as megfigyelések adhatnak alapot.

Kínai kutatók egy lehetséges, 2032-re várt holdi becsapódásról számoltak be, amelyet a 2024 YR–4 jelzésű, körülbelül 60 méter átmérőjű kisbolygó okozhat. A szakemberek korábban attól tartottak, hogy az égitest a Földnek ütközhet, de a későbbi számítások alapján ez a veszély gyakorlatilag kizárható. Ugyanakkor megmaradt az esélye annak, hogy az objektum a Holdba csapódjon – írta az Infostart.

Kiss László csillagász a rádióban elmondta, hogy a jelenlegi modellek szerint körülbelül 4,6 százalékos valószínűséggel következhet be a holdi ütközés, amely egy 6-7 megatonnás robbanással járna. A becsapódás energiája egy hidrogénbomba robbanásához lenne hasonló, és nagyjából egy kilométer átmérőjű krátert hozna létre a Hold felszínén.

Nagy lenne a kár
A csillagász szerint a kirepülő anyag egy része visszahullana a Holdra, ami akkor jelenthetne komoly kockázatot, ha addigra már űrhajósok dolgoznának egy holdbázison. Hozzátette, ebben az esetben létfontosságú lenne az előzetes figyelmeztetés. A kínai kutatók számításaira hivatkozva azt is kiemelte, hogy a kilökődő törmelék egy része a Föld felé is elindulhatna, ami rendkívül látványos meteorzáport eredményezne.

A csillagász hangsúlyozta, hogy biztosabb következtetéseket csak 2028-ban lehet levonni, amikor a kisbolygó ismét közelebb kerül a Földhöz, és pontosabban meghatározható lesz a pályája, mérete és tömege. Úgy fogalmazott, hogy ha akkor egyértelművé válna a holdi becsapódás, felmerülhetne az égitest eltérítésének lehetősége, mert a robbanás nagyobb kárt okozhatna, mint amekkora tudományos haszonnal járna.

Kiss László szerint ugyan technikailag elképzelhető lenne a kisbolygó megsemmisítése vagy pályájának módosítása, de jelenleg kevés az esély arra, hogy 2030-ig állandó, lakott holdbázis épüljön, emiatt tehát nem lenne indokolt a beavatkozás. Úgy vélte, döntés inkább akkor születhetne, ha kiderülne, hogy a becsapódásból származó törmelék veszélyeztetné a Föld körüli műholdakat vagy űrállomásokat, erről azonban, mint mondta, csak a 2028-as megfigyelések után lehet megfelelően dönteni.

Tovább a cikkre: index.hu (Gáll Anna)