Megdöbbentő látványt nyújt a jégtől teljesen megfosztott Antarktisz

Egy új, forradalmi térkép segítségével a British Antarctic Survey sikeresen feltárta az Antarktisz rejtett arcát: a vaskos jégtakaró alatt egy teljes kontinens húzódik, hegyekkel, völgyekkel és még aktív vulkánokkal is. A Bedmap3 nevű térkép, amely több mint hatvan évnyi kutatómunka eredménye, példátlan részletességgel mutatja be a fagyos kontinens felszíne alatti világot. Az eredmény ráadásul nem csupán tudományos szenzáció, hanem kulcsfontosságú információkkal szolgál az éghajlatváltozás hatásainak megértéséhez is.
Az Antarktisz fagyott felszíne alatt nem csupán jégtömegek találhatók, hanem egy teljes kontinens, hegyekkel, sziklás vidékekkel és még aktív vulkánokkal is – a jégtakaró miatt viszont ez a rejtett világ mindeddig, nos… rejtve maradt előlünk. Most viszont egy forradalmi térkép – a Bedmap3 – példa nélküli részletességgel mutatja be az Antarktisz valódi arcát. A British Antarctic Survey (BAS) által vezetett nemzetközi kutatócsoport több mint hatvanévnyi adatgyűjtés eredményeként alkotta meg a térképet, amely az Antarktisz geológiai felépítésének eddigi legpontosabb ábrázolását tárja elénk.

Rendkívüli jelentőséggel bír
A térkép elkészítéséhez repülők, műholdak, hajók és még kutyaszánok által gyűjtött adatokat is felhasználtak a kutatók, míg a képalkotáshoz radarszondázást, szeizmikus visszaverődést és gravitációs méréseket alkalmaztak. Nevéből adódóan könnyen kikövetkeztethető, hogy ez a Bedmap-sorozat harmadik tagja – a friss variáns kétszer annyi adatot tartalmaz, mint az előd. Ennek köszönhetően az új térkép sokkal nagyobb pontossággal mutatja meg az Antarktisz földrajzi jellemzőit, beleértve a mély völgyeket, sziklás hegyvonulatokat és a kontinens peremén az óceán fölé nyúló jégsávokat.

Az új térkép megalkotásában kiemelt szerepet játszottak az utóbbi évek expedíciói is, különösen Kelet-Antarktisz felfedezése. Mint ismeretes, ez a hatalmas terület, amely a bolygó egyik legkevésbé feltárt vidéke, jelentős geológiai és klímatudományi értékkel bír, az itt található jégtakaró ugyanis mindeddig nagyrészt elérhetetlen maradt az extrém időjárási körülményei miatt. A Bedmap3 emellett nem csupán tudományos kuriozitás, hanem kulcsfontosságú eszköz az antarktiszi jégtakaró múltbeli és jövőbeli alakulásának megértéséhez is. Az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatakor elengedhetetlen tudni, hogyan reagálhat a kontinens jégtakarója a hőmérséklet-emelkedésre.

A térkép adatai alapján a teljes antarktiszi jégtakaró elolvadása esetén a globális tengerszint akár 58 méterrel is megemelkedhet.

Ez sokkal magasabb, mint azt korábban gondoltuk. Ha ez jelenleg egyik pillanatról a másikra megtörténne, Dánia, Hollandia és Észak-Németország jelentős része teljes egészében víz alá kerülne, ahogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Görögország és Spanyolország partvidéke is lakhatatlanná válna. A Fekete-tenger északi nagyobbodása miatt Ukrajna bizonyos részeit is elöntené a víz, de Dél-Románia sem úszná meg szárazon – elsősorban a Duna terjeszkedése miatt.

Dr. Hamish Pritchard, a BAS gleccserkutatója, egyben a tanulmány egyik vezető szerzője a térkép jelentőségéről így nyilatkozott: „A térkép minden korábbinál jobban segít megérteni, hogyan áramlik majd a jég a kontinensen a hőmérséklet emelkedésének hatására. Képzeljük el, hogy szirupot öntünk egy sziklára – a kiemelkedések és mélyedések fogják meghatározni, hogy merre, és milyen sebességgel folyik majd. Ugyanez a folyamat fog végbemenni az Antarktiszon is, szirup helyett olvadó jéggel. Peter Fretwell, a BAS térképészeti szakértője hozzátette: „Világossá vált, hogy az Antarktisz jégtakarója sokkal vastagabb, mint azt korábban gondoltuk, emellett pedig a vártnál nagyobb tömegben terül el a tengerszint alatt is.”

Gyorsabban olvad, mint hittük
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA még március második hetében közölte, hogy a tengervíz hőtágulása, valamint a jégtakarók és gleccserek olvadása miatt 2024-ben a vártnál nagyobb mértékben emelkedett a globális tengerszint. A szervezet elemzése szerint tavaly – az eddig feljegyzett legmelegebb évben – az emelkedés éves üteme 5,9 milliméter volt, szemben a várt 4,3 milliméterrel. Összességében a tengerszint emelkedésének üteme 30 év alatt megduplázódott,

a globális tengerszint 10 centiméterrel emelkedett azóta, hogy 1993-ban megkezdődött az óceánok magasságának műholdas rögzítése.

Bár ez kevésnek tűnhet, a jég rohamos olvadásával hamar katasztrófába fulladhat a helyzet. Februárban például rekordalacsony szintet ért el a sarkvidékek körüli jégtakarók mérete – írta az Európai Unió Kopernikusz nevű, éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata. A szolgálat igazgatóhelyettese, Samantha Burgess szerint a tengeri jég olvadása a egyértelműen a globális felmelegedés egyik következménye. Emellett azt is ismertette, hogy az Északi-sarkvidéken 8, míg az Antarktiszon 26 százalékkal volt kisebb a tengeri jég területe az átlagos szinthez képest.