Éghajlatkutató-meteorológusok szerint minden, ami a globális felmelegedést hajtja, az emberi tevékenységből származik. Az idei július Magyarországon a legforróbb volt, amióta méréseket végeznek – az ELTE TTK szakértői szerint is a 24-dik órában vagyunk.
Idén nyáron olyan hőmérsékleti szélsőségekkel szembesültünk, amiket még sosem láttunk, hangzott el a Másfélfok és az ELTE Természettudományi Kar (TTK) éghajlatkutató-meteorológusai által szervezett háttérbeszélgetésen.
Júliusban a középhőmérséklet a HungaroMet Zrt. mérései szerint országos átlagban 24,53 Celsius fok volt, ami 3 fokkal haladja meg az 1991–2020-as átlagot, és ezzel az idei legmelegebb július lett 1901 óta. A tartós forróság mellett a XX. század eleje óta ez volt a hetedik legszárazabb július.
„Ami az egész globális felmelegedést hajtja, az az emberi tevékenységből származik”
– mondta Pongrácz Rita, az ELTE Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszékének éghajlatkutató-meteorológusa.
Példaként említette, hogy az ipari forradalom után a XX. század közepéig nem nagyon lehetett érezni az antropogén (emberi eredetű) szén-dioxid kibocsátást.
A szén-dioxid koncentráció most 423 ppm, 1980-ban 340 ppm volt, az ipari forradalom idején pedig még csak 280 ppm.
A világ országai közül a legnagyobb antropogén kibocsátó jelenleg Kína, a 2000-es évek után megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat is. Magyarországon a 1990-es évektől kezdve elkezdett csökkenni a szén-dioxid kibocsátás, a koronavírus-járvány ideje alatt is csökkent ugyan a globális kibocsátás, de ez a légköri koncentrációban nem látszódott.
Erre reagálva Vígh Péter, a Másfélfok alapítója úgy fogalmazott: Magyarországon nem csökkentettük, hanem csökkent a szén-dioxid kibocsátás. Például jött a szocialista nehézipar összeomlása, vagy a 2008-as pénzügyi válság. Nem cselekvően, proaktívan, tervezetten történik a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, hanem elszenvedjük. Ezeknek tervezetten kellene történnie, nem úgy, hogy megtörténik velünk.
Jöhet a 40 napos szárazság is
Az elmúlt húsz évben átlagosan egyszer fordult csak elő Magyarországon a 40 napig tartó szárazság, a mezőgazdaságnak kalkulálnia kell az egyre hosszabb csapadékmentes időszakokkal, mondta Kis Anna, az ELTE TTK éghajlatkutató-meteorológusa.
Az elmúlt 20 évet vizsgálva azt látják, hogy átlagosan 20-25 nap volt a száraz napok leghosszabb éves száma. De a klímaváltozás miatt a szimulációs becsléseik szerint a csapadékmentes időszak hossza elérheti átlagosan a 30 napot is.
„A jövőre szóló kutatásaik azt jósolják, hogy a 2060-as 2080-as időszakban az extrém hosszú (40 napos), csapadék nélküli száraz évek száma a jelenleginél kétszer-háromszor is több lehet Magyarországon.”
Rekordok éve volt az idei nyár
1901 óta, amióta mérések végeznek a meteorológusok 2024 júliusa volt a legmelegebb, mondta Szabó Péter, az ELTE TTK éghajlatkutatója. 2022-ben országos átlagban négy napig tartott a harmadfokú hőhullám, de egyes térségekben ennek háromszorosa volt.
Idén nyáron Budapesten 13 napon át volt a napi átlaghőmérséklet 27 fok felett. Ez volt a fővárosban a valaha mért leghosszabb ideig tartó és legintenzívebb harmadfokú hőhullám, mondta a kutató.
Ugyanakkor például Szegeden ezek mellett a legmagasabb hőmérsékleteket is ekkor mérték. Melegrekordok sora dőlt meg idén nyáron, példaként említette, hogy augusztusban három hőmérsékleti csúcs is megdőlt. A teljes nyarat tekintve Baja, Kelebia és Körösszakál volt a legérintettebb.
Beszélt a hőstresszről is. A 38 fok feletti extrém hőséget a szervezet már stresszként kezeli, 46 fok felett pedig életveszélyes kategóriáról beszélhetünk.
Az éghajlatkutató szerint a 70-es 80-as években alig volt extrém magas hőstresszes nap Magyarországon. De a 90-es években már megjelentek júniusban is, mára pedig akár az ország 70-90 százalékát is érintik. 2100-ra a pesszimista forgatókönyv szerint az extrém hőstresszes napok száma elérheti az évi 45-50 napot is.
Óriási változás jöhet a turizmusban is
A klímaváltozás a turizmust is jelentősen befolyásolja. Ha ilyen meleg vagy még melegebb nyarak jönnek, akkor a városok jelentősen túlmelegszenek, a nyári hónapok egyáltalán nem lesznek alkalmasak a turizmusra. Inkább április, május, szeptember és október hónap marad a városnézésre. A vízpartok mellett, például a Balatonnál júliusban és augusztusban csupán 5-6 napon át lehet majd kellemes nyári nap, a szeptember lesz az a hónap, amikor elviselhető lesz a hőmérséklet a tóparton.
„Vagyis ez akár a nyári vakációk idejét is érintheti, az iskolákban szeptemberben is olyan meleg lesz, hogy akár a tanév rendjét is újra kell majd gondolni.”
A szakemberek szerint minél gyorsabban kell cselekedni, meg kell állítani a globális felmelegedést, és csökkenteni kell a károsanyag kibocsátást. Vígh Péter szerint, ha a jövőt akarjuk látni, akkor nézzünk körül a mediterrán országokban, ahol még jellemzőbb az extrém hőség, az erdőtüzek, vagy néha akár a brutális árvizek aránya.
„Át kell gondolnia mindenkinek a saját életében, hogy miről tud lemondani, mondta Pongrácz Rita, hogy az egyének mit tehetnek, hogy a károsanyagok kibocsátását csökkentsék.”
Például autó helyett a tömegközlekedést kell többet használni, vagy a növényi táplálékokat kell előtérbe helyezni a marhahús helyett. Kiemelte: az épületszektorban pazaroljuk el a legtöbb energiát, a lakóházak szigetelése, az ablakok cseréje sokat jelentene. Ha az épületszektor kibocsátását le tudnánk vinni nullára, azzal már nagyon sokat tehetnénk a környezetünkért.
Úgy fogalmazott Szabó Péter, ha minél tovább várunk, annál több lemondásra lesz szükség. Szélsőségként fogalmazta meg, hogy előfordulhat, hogy korlátozni fogják az autóhasználatot vagy jelentősen visszaesik a turizmus, mert olyan magas lesz a nyári hőmérséklet, hogy az emberek inkább a klimatizált szobában fognak hűsölni, mint aktivitást végezni.
Magyarországnak egyébként van saját klímatörvénye, ezzel a top mezőnybe tartozunk a világban, de a gond az, hogy valódi kontrollt nem tartalmaz ez a csomag.
