Ilyen közelről még biztos nem látta a Napot

A NASA nemrég tette közzé azt a videót, amit a Parker napszonda készített a Nap légkörében. Kicsit olyan, mint amikor fénysebességre gyorsít az Ezeréves Sólyom.

Az amerikai űrhivatal decemberben adott hírt róla, hogy a Parker tavaly áprilisban érintette meg először a Napot, és lépte át a légköre határának tekintett Alfvén-határt, amelynél magasabban a plazma már elszakad a Naptól, és napszélként folytatja útját. A szonda egy ízben öt órát töltött a napkoronában, másodpercenként száz kilométeres sebességgel haladva.

A Parker küldetése természetesen az, hogy segítsen megérteni a Nap működését, ami a földi elektronikát és a műholdakat fenyegető napkitörések miatt fontos.

Az az igazság, hogy nem tudjuk, hogy a Nap atmoszférája miért sokkal melegebb, mint a Nap. A Nap felszíne 5500 fokos, de a légköre körülbelül 2 millió fokos

– mutat rá Michael Stevens, a Harvard és Smithsonian asztrofizikai központjának (CfA) munkatársa. A CfA szakemberei építették azt a különleges mintavételi eszközt, amellyel a Parker megállapította, hogy belépett a légkörbe. Ez volt az egyetlen műszer, ami a hőpajzs mögül kilógott, de wolfrám-zafír konstrukciója ellenére vörösen izzva is tartósan működik 1000 fokon. Magát a hőpajzsot a Föld körüli pályán tapasztalható napsugárzás 475-szöröse éri.

A NASA által január elején közzétett videón a napszonda mögött jól láthatók a Nap mágneses mezejében mozgó, pszeudonyaláboknak nevezett plazmacsíkok.

A pszeudonyalábon áthaladni olyan, mint a vihar közepébe repülni

– fogalmazott a NASA közleménye, hozzátéve, hogy a napfogyatkozáskor is látható fellobbanások közelében enyhébb körülményeket és kevesebb részecskét mértek.

Ötödjére is a Nap közelébe merészkedett a Parker Solar Probe űrszonda

A NASA legvakmerőbb űrszondája, a Parker Solar Probe immáron az ötödik Nap-megközelítését is sikeresen abszolválta, ugyanis ma délelőtt tíz óra körül hozta össze az eredményt az űrügynökség Napmegfigyelője.

Azon dolgozik ugyebár a Parker Solar Probe, hogy az emberiség jobban megismerhesse által a Nap titkait, ebben pedig óriási szerepet játszanak ezek a megközelítések, még akkor is, ha egyébként roppant veszélyes manőverekről van szó alapjáraton. Körülbelül 18,7 millió kilométeres távolságban volt a Nap felszínétől a kérdéses űrszonda, ami bár leírva nagyon soknak tűnik, de űrtávlatban ez határozottan kevés.

393 ezer kilométer per órás sebességgel vonult el a Nap mellett. Júliusban ismét elrepül a Nap mellett, azonban annak egy másik fontos hozadéka is lesz, miszerint 832 km-rel a Vénusz felett repül el. Ezáltal a szóban forgó planétáról is kulcsfontosságú adatokat kaphatunk.