Tele van az univerzum Földekkel – mindent átír a felfedezés

épzeljünk el egy bolygót, ami nagyobb, mint a Föld, de nem elég nagy ahhoz, hogy gázóriás legyen, mint például a Jupiter vagy a Szaturnusz. Ez a bolygótípus a szuperföld!

A szuperföld egy olyan világ, amelynek mérete és tömege a Föld és a Neptunusz között helyezkedik el. Bár a Naprendszerben ilyen bolygó nincs, a galaxisban úgy tűnik, szinte ezek a leggyakoribbak.

Egy kutatás most azt is megmutatta, hogy ezeknek a szuperföldeknek nemcsak a száma magas, hanem gyakran meglepően messze keringenek a csillaguktól – olyan távolságban, mint nálunk a Jupiter vagy a Szaturnusz. Ez meglepetés a tudósok számára, mert eddig főként a csillagukhoz közeli bolygókat találtak meg.

Hogyan lehet ilyen messzi bolygókat észrevenni?
A legtöbb ismert exobolygót – azaz a Naprendszeren kívüli bolygót – eddig úgy találták meg, hogy azok átvonultak a csillaguk előtt, vagy enyhén „megrángatták” a csillagukat. Utóbbi magyarázata, hogy az adott bolygó gravitációs hatást gyakorol a csillagra, és ez észlelhető változást okozott a csillag mozgásában.

„De ezek a módszerek főként a közel keringő bolygókat tudják kimutatni.”

A mostani felfedezéshez egy különleges technikát használtak, méghozzá gravitációs mikrolencsézést. Ennek lényege, hogy mikor egy előtérben lévő csillag (vagy bolygó) elhalad egy távoli csillag előtt, a gravitációja épp úgy működik, mint egy nagyító: felerősíti a háttércsillag fényét. Ha ebben az optikai nagyítóban egy bolygó is van, az észrevehetően módosítja a fénygörbét – írja a ScienceDaily.

A megfigyeléseket a KMTNet (Korea Microlensing Telescope Network) nevű, három 1,6 méteres teleszkópból álló globális hálózat végezte. A Koreai Csillagászati és Űrtudományi Intézet (KASI) által üzemeltetett rendszer három kontinensen – Chilében, Ausztráliában és Dél-Afrikában – működik,

„így lehetővé válik az égbolt folyamatos, 24 órás megfigyelése.”

A rendszer fő célja exobolygók keresése a gravitációs mikrolencse (microlensing) módszerével, valamint változó csillagok, szupernóvák és más asztrofizikai jelenségek megfigyelése.

Mit mutatnak az eredmények?
A kutatók olyan bolygókat figyeltek meg, melyek sokkal távolabb keringenek csillaguktól, mint korábban ismert Föld típusú bolygótársaik. Az egyik legérdekesebb példány az OGLE-2016-BLG-0007, amely kétszer akkora tömegű, mint a Föld, és csillagától nagyobb távolságban kering, mint a Szaturnusz (körülbelül 1,4 milliárd km).

Miért fontos ez a sok szuperföld?
Ez a felfedezés átrendezi a bolygókról alkotott képünket. Korábban azt hittük, hogy a Földhöz hasonló bolygók leginkább csillagukhoz közel alakulnak ki. Most viszont egyre több adat utal arra, hogy távolabb is keletkezhetnek, és hosszú, elnyújtott pályákon is stabilan keringhetnek.

Ez egy sor kérdést vet fel az ilyen égitestek kialakulásával kapcsolatosan is, és persze megnöveli azoknak a bolygóknak a számát, melyeken potenciálisan jelen lehet az élet – ez persze függ attól, milyen messze helyezkednek el csillaguktól.

A kutatók szerint ez még csak a kezdet. A mikrolencse-módszer segítségével mostantól sokkal több ilyen távoli világot ismerhetünk meg.

Tovább a cikkre: divany.hu (Scheftsik Tamás)