A sci-fi irodalom \u00e9s a popkult\u00fara \u00e9vtizedek \u00f3ta vonz\u00f3dik a gondolathoz, miszerint a modern emberis\u00e9g csup\u00e1n a sokadik felvon\u00e1s a bolyg\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, \u00e9s \u00e9vmilli\u00f3kkal el\u0151tt\u00fcnk m\u00e1r vir\u00e1gzott egy hozz\u00e1nk hasonl\u00f3, technol\u00f3giailag fejlett t\u00e1rsadalom, amely azt\u00e1n nyomtalanul k\u00f6dd\u00e9 v\u00e1lt. B\u00e1r az \u00f6tletet a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sok\u00e1ig a fantasztikum kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sorolta, 2018-ban a NASA egyik klimatol\u00f3gusa \u00e9s egy asztrofizikus feltette a k\u00e9rd\u00e9st: ha val\u00f3ban l\u00e9tezett volna egy ipari civiliz\u00e1ci\u00f3 a dinoszauruszok kor\u00e1ban vagy m\u00e9g kor\u00e1bban, vajon \u00e9szrevenn\u00e9nk-e a nyomait a k\u0151zetr\u00e9tegekben? A v\u00e1lasz meglep\u0151en kij\u00f3zan\u00edt\u00f3, \u00e9s sokkal t\u00f6bbet \u00e1rul el a jelenlegi \u00e9letm\u00f3dunkr\u00f3l, mint a t\u00e1voli m\u00faltr\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
A r\u00e9g\u00e9szet \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letek h\u00edvei el\u0151szeretettel keresnek let\u0171nt, szuperfejlett birodalmakat a dzsungelek m\u00e9ly\u00e9n fekv\u0151 romok, a tenger alatti k\u0151k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek vagy a piramisok geometri\u00e1ja m\u00f6g\u00f6tt. A val\u00f3s\u00e1g azonban az, hogy ha egy ember el\u0151tti intelligens faj l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t kutatjuk, teljesen felesleges gigantikus k\u0151\u00e9p\u00edtm\u00e9nyek, eltemetett rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek vagy rozsd\u00e1sod\u00f3 g\u00e9pezetek ut\u00e1n kutatni. A F\u00f6ld felsz\u00edne ugyanis sokkal ink\u00e1bb hasonl\u00edt egy mindent elsim\u00edt\u00f3 \u00fathengerhez, mintsem egy statikus m\u00fazeumhoz.<\/p>\n\n\n\n
Bolyg\u00f3nk dinamik\u00e1ja ugyanis k\u00edm\u00e9letlen: a lemeztektonika r\u00e9v\u00e9n a sz\u00e1razf\u00f6ldi k\u0151zetlemezek folyamatosan mozognak, \u00fctk\u00f6znek, a szubdukci\u00f3s z\u00f3n\u00e1kban pedig a f\u00f6ldk\u00e9reg hatalmas darabjai buknak al\u00e1 a forr\u00f3 f\u00f6ldk\u00f6penybe, hogy ott teljesen megolvadjanak \u00e9s \u00fajrahasznosuljanak. Ami pedig a felsz\u00ednen marad, azzal a sz\u00e9l, a v\u00edz, a j\u00e9gkorszakok gleccserei \u00e9s a k\u00e9miai m\u00e1ll\u00e1s v\u00e9gez. A v\u00e1rosaink, a felh\u0151karcol\u00f3ink, a h\u00eddjaink \u00e9s a beton\u00fatjaink geol\u00f3giai l\u00e9pt\u00e9kben m\u00e9rve pillanatok alatt porr\u00e1 v\u00e1lnak. N\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zezer \u00e9v elegend\u0151 ahhoz, hogy a mai metropoliszokb\u00f3l mind\u00f6ssze egyetlen v\u00e9kony, \u00f6sszet\u00f6m\u00f6r\u00f6d\u00f6tt \u00fcled\u00e9kes r\u00e9teg maradjon. Ha pedig t\u00f6bb t\u00edz- vagy sz\u00e1z milli\u00f3 \u00e9ves t\u00e1vlatban gondolkodunk \u2013 ott, ahol a dinoszauruszok vagy a korai eml\u0151s\u00f6k kora h\u00faz\u00f3dik \u2013, a felsz\u00edni \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek fizikai megmarad\u00e1s\u00e1nak es\u00e9lye szinte nulla.<\/p>\n\n\n\n
A fossziliz\u00e1ci\u00f3 ritka lott\u00f3\u00f6t\u00f6se
Persze sokan feltehetik a k\u00e9rd\u00e9st: ha az \u00e9p\u00fcletek el is t\u0171nnek, mi a helyzet a csontokkal vagy a haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakkal? A paleontol\u00f3gia alapvet\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gei szerint a fossziliz\u00e1ci\u00f3 nem automatikus folyamat, hanem egy rendk\u00edv\u00fcl ritka term\u00e9szeti anom\u00e1lia. Ahhoz, hogy egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny maradv\u00e1nya megk\u00f6vesedjen, szinte t\u00f6k\u00e9letesen oxig\u00e9nmentes, finomszemcs\u00e9s \u00fcled\u00e9k al\u00e1 kell ker\u00fclnie k\u00f6zvetlen\u00fcl a pusztul\u00e1sa ut\u00e1n, elker\u00fclve a d\u00f6gev\u0151ket \u00e9s a boml\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n
A sz\u00e1razf\u00f6ldi gerinceseknek mind\u00f6ssze eleny\u00e9sz\u0151 t\u00f6red\u00e9ke \u2013 a becsl\u00e9sek szerint kevesebb mint egy sz\u00e1zal\u00e9ka \u2013 hagy h\u00e1tra azonos\u00edthat\u00f3 fosszilis nyomot. A dinoszauruszok mintegy 160-180 milli\u00f3 \u00e9ven kereszt\u00fcl uralt\u00e1k a bolyg\u00f3t, a popul\u00e1ci\u00f3juk egyedsz\u00e1ma milli\u00e1rdokban volt m\u00e9rhet\u0151, m\u00e9gis mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny ezer viszonylag \u00e9p csontv\u00e1zat \u00e9s fosszilis t\u00f6red\u00e9ket tal\u00e1ltunk meg bel\u0151l\u00fck az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok \u00e1sat\u00e1sai sor\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
Ezzel szemben a modern, technol\u00f3giai emberi civiliz\u00e1ci\u00f3 mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny ezer \u00e9ve l\u00e9tezik, az ipari forradalom \u00f3ta pedig alig t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad telt el. Ha az emberis\u00e9g ma hirtelen kihalna, a F\u00f6ld felsz\u00edn\u00e9nek alig egy sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t kitev\u0151 v\u00e1rosaink ter\u00fclete olyan kicsi lenne a bolyg\u00f3 teljes sz\u00e1razf\u00f6ldi kiterjed\u00e9s\u00e9hez k\u00e9pest, hogy egy 50 milli\u00f3 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkez\u0151 idegen r\u00e9g\u00e9szcsoportnak csod\u00e1val hat\u00e1ros szerencs\u00e9re lenne sz\u00fcks\u00e9ge ahhoz, hogy egyetlen megk\u00f6vesedett emberi kopony\u00e1ra vagy egy metr\u00f3alag\u00fat lenyomat\u00e1ra bukkanjon a k\u0151zetekben.<\/p>\n\n\n\n
A Szilur-hipot\u00e9zis
Ezt a gondolatk\u00eds\u00e9rletet emelte akad\u00e9miai szintre Gavin Schmidt, a NASA Goddard \u0170rkutat\u00e1si Int\u00e9zet\u00e9nek (GISS) klimatol\u00f3gusa \u00e9s Adam Frank, a Rochesteri Egyetem asztrofizikusa. 2018-ban az International Journal of Astrobiology has\u00e1bjain publik\u00e1lt\u00e1k korszakalkot\u00f3 tanulm\u00e1nyukat, amelynek a Szilur-hipot\u00e9zis c\u00edmet adt\u00e1k \u2013 a nevet a brit kultikus sci-fi sorozat, a Doctor Who ut\u00e1n k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zt\u00e9k, amelyben egy \u0151si, intelligens h\u00fcll\u0151faj \u00e9lt a F\u00f6ld\u00f6n j\u00f3val az emberis\u00e9g el\u0151tt. Schmidt \u00e9s Frank nem azt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, hogy el\u0151tt\u00fcnk m\u00e1r val\u00f3ban \u00e9lt egy technol\u00f3giai civiliz\u00e1ci\u00f3. A kutat\u00e1suk c\u00e9lja mer\u0151ben m\u00f3dszertani volt: fel szerett\u00e9k volna t\u00e9rk\u00e9pezni, hogy milyen fizikai \u00e9s geok\u00e9miai bizony\u00edt\u00e9kok maradn\u00e1nak fenn a k\u0151zetr\u00e9tegekben egy olyan faj ut\u00e1n, amely eljutott az ipari forradalom szintj\u00e9re, majd n\u00e9h\u00e1ny ezer vagy t\u00edzezer \u00e9vnyi l\u00e9tez\u00e9s ut\u00e1n elt\u0171nt a s\u00fcllyeszt\u0151ben.<\/p>\n\n\n\n
A kutat\u00f3k arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy a v\u00e1laszokat nem a r\u00e9g\u00e9szetben, hanem a r\u00e9tegtanban \u00e9s a geok\u00e9mi\u00e1ban kell keresni. Egy ipari civiliz\u00e1ci\u00f3 ugyanis nem a romjaival, hanem a bioszf\u00e9r\u00e1ra \u00e9s a glob\u00e1lis geok\u00e9miai k\u00f6rforg\u00e1sokra gyakorolt k\u00edm\u00e9letlen hat\u00e1s\u00e1val \u00edrja be mag\u00e1t a f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti r\u00e9tegekbe. Ezt a lenyomatot h\u00edvj\u00e1k technoszignat\u00far\u00e1nak. De mit hagyn\u00e1nk magunk ut\u00e1n a k\u0151zetekben? Ha a mai modern emberis\u00e9g most azonnal elt\u0171nne, az \u00fagynevezett antropoc\u00e9n korszak egy\u00e9rtelm\u0171, \u00f6sszet\u00e9veszthetetlen geol\u00f3giai ujjlenyomatot hagyna maga ut\u00e1n, amely m\u00e9g sz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb is kimutathat\u00f3 lenne egy k\u00e9pzett geol\u00f3gus sz\u00e1m\u00e1ra. A kutat\u00f3k szerint egy let\u0171nt civiliz\u00e1ci\u00f3t pontosan ugyanezek a k\u00e9miai anom\u00e1li\u00e1k leplezn\u00e9nek le.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 \u00e9s legfontosabb jel a sz\u00e9nizot\u00f3pok ar\u00e1ny\u00e1nak felborul\u00e1sa. Amikor fosszilis t\u00fczel\u0151anyagokat \u2013 szenet, k\u0151olajat \u00e9s f\u00f6ldg\u00e1zt \u2013 \u00e9get\u00fcnk el, olyan szerves anyagokat juttatunk a l\u00e9gk\u00f6rbe, amelyek \u00e9vmilli\u00f3kkal ezel\u0151tt \u00e9lt n\u00f6v\u00e9nyekb\u0151l sz\u00e1rmaznak. Mivel a fotoszint\u00e9zis sor\u00e1n a n\u00f6v\u00e9nyek el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtik a k\u00f6nnyebb sz\u00e9n-12 izot\u00f3pot a nehezebb sz\u00e9n-13-mal szemben, a fosszilis energiahordoz\u00f3k el\u00e9get\u00e9se drasztikusan eltolja a l\u00e9gk\u00f6r sz\u00e9nizot\u00f3par\u00e1ny\u00e1t. Ez a jelens\u00e9g glob\u00e1lisan lecsap\u00f3dik az \u00f3ce\u00e1ni \u00fcled\u00e9kekben, a m\u00e9szk\u00f6vekben \u00e9s a fosszilis h\u00e9jakban, vil\u00e1gos bizony\u00edt\u00e9kot szolg\u00e1ltatva arra, hogy valami hirtelen, geol\u00f3giai \u00e9rtelemben vett szempillant\u00e1s alatt \u00f3ri\u00e1si mennyis\u00e9g\u0171 megk\u00f6vesedett szenet \u00e9getett el.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sodik \u00e1rulkod\u00f3 nyom a szintetikus anyagok \u00e9s a m\u0171anyagok jelenl\u00e9te. A modern ipar \u00e1ltal el\u0151\u00e1ll\u00edtott polimerek j\u00f3 r\u00e9sze term\u00e9szetes \u00faton nem j\u00f6n l\u00e9tre. B\u00e1r a m\u0171anyagok a felsz\u00ednen elporladnak, a m\u00e9lytengeri \u00fcled\u00e9kekben \u00e9s a le\u00fcleped\u0151 r\u00e9tegekben a mikrom\u0171anyagok egy egybef\u00fcgg\u0151, finom geok\u00e9miai r\u00e9teget k\u00e9peznek. Hasonl\u00f3 a helyzet a mesters\u00e9ges vegyszerekkel: a n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szerek, az \u00e9g\u00e9sg\u00e1tl\u00f3k, a szteroidok \u00e9s az ipari old\u00f3szerek olyan k\u00e9miai k\u00f6t\u00e9seket tartalmaznak, amelyek term\u00e9szetes geol\u00f3giai folyamatokban soha nem alakulnak ki.<\/p>\n\n\n\n
A harmadik \u00e9s legink\u00e1bb f\u00e9lre\u00e9rthetetlen technoszignat\u00fara a radioaktivit\u00e1s \u00e9s az atomkorszak lenyomata. Az 1945 \u00f3ta v\u00e9grehajtott l\u00e9gk\u00f6ri atomrobbant\u00e1sok, valamint a nukle\u00e1ris ipar olyan szintetikus radioakt\u00edv izot\u00f3pokat sz\u00f3rt sz\u00e9t a bolyg\u00f3n, amelyek a term\u00e9szetben nem fordulnak el\u0151. B\u00e1r a rettegett plut\u00f3nium-239 felez\u00e9si ideje 24 ezer \u00e9v, ami f\u00f6ldtani sk\u00e1l\u00e1n eleny\u00e9sz\u0151, l\u00e9teznek j\u00f3val makacsabb elemek is: a j\u00f3d-129 felez\u00e9si ideje p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f6zel 16 milli\u00f3 \u00e9v, az ur\u00e1n-236-\u00e9 pedig t\u00f6bb mint 23 milli\u00f3 \u00e9v. Ha egy \u0151si faj atomenergi\u00e1t haszn\u00e1lt vagy nukle\u00e1ris fegyverekkel irtotta ki \u00f6nmag\u00e1t, annak az izot\u00f3pos anom\u00e1li\u00e1ja m\u00e9g 50-100 milli\u00f3 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb is vil\u00e1g\u00edtana a k\u0151zetr\u00e9tegekben.<\/p>\n\n\n\n
V\u00e9g\u00fcl pedig ott van a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s a glob\u00e1lis b\u00e1ny\u00e1szat l\u00e1bnyoma. Az emberis\u00e9g a Haber\u2013Bosch-elj\u00e1r\u00e1ssal l\u00e9nyeg\u00e9ben megdupl\u00e1zta a bolyg\u00f3n a reakt\u00edv nitrog\u00e9n mennyis\u00e9g\u00e9t a m\u0171tr\u00e1gy\u00e1z\u00e1s miatt, ami k\u00f6zvetlen\u00fcl kimutathat\u00f3 az \u00fcled\u00e9kek nitrog\u00e9nizot\u00f3p-ar\u00e1nyaib\u00f3l. Emellett a technol\u00f3giai ipar olyan ritkaf\u00f6ldf\u00e9meket, aranyat, rezet \u00e9s platinaf\u00e9meket b\u00e1ny\u00e1szott ki \u00e9s koncentr\u00e1lt egyetlen v\u00e9kony \u00fcled\u00e9kr\u00e9tegbe vil\u00e1gszerte, amely semmilyen ismert vulk\u00e1ni vagy \u00fcled\u00e9kes folyamattal nem magyar\u00e1zhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9lhetett h\u00e1t el\u0151tt\u00fcnk egy intelligens civiliz\u00e1ci\u00f3 a F\u00f6ld\u00f6n?
Amikor Schmidt \u00e9s Frank \u00f6sszefoglalt\u00e1k, hogyan n\u00e9zne ki elm\u00e9letben egy let\u0171nt ipari civiliz\u00e1ci\u00f3 geol\u00f3giai r\u00e9tege, azonnal \u00e1tf\u00e9s\u00fclt\u00e9k a f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9net ismert anom\u00e1li\u00e1it. \u00c9s tal\u00e1ltak is valamit, ami k\u00eds\u00e9rtetiesen hasonl\u00edtott a modern emberis\u00e9g kl\u00edmal\u00e1bnyom\u00e1ra. Nagyj\u00e1b\u00f3l 56 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt zajlott le a bolyg\u00f3n az \u00fagynevezett paleoc\u00e9n-eoc\u00e9n h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti maximum, aminek sor\u00e1n a F\u00f6ld glob\u00e1lis \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klete 5-8 Celsius-fokkal emelkedett meg egy geol\u00f3giailag rendk\u00edv\u00fcl sz\u0171k id\u0151ablakban, mik\u00f6zben az \u00f3ce\u00e1nok drasztikusan elsavasodtak, a k\u0151zetr\u00e9tegekben pedig pontosan olyan massz\u00edv, negat\u00edv sz\u00e9nizot\u00f3pugr\u00e1s jelent meg, mint amilyet ma a fosszilis t\u00fczel\u0151anyagok el\u00e9get\u00e9s\u00e9vel produk\u00e1lunk.<\/p>\n\n\n\n
Ad\u00f3dik az izgalmas, sci-fibe ill\u0151 k\u00e9rd\u00e9s: lehets\u00e9ges, hogy a PETM idej\u00e9n egy fejlett h\u00fcll\u0151- vagy korai eml\u0151sfaj hajtotta v\u00e9gre a saj\u00e1t ipari forradalm\u00e1t, fel\u00e9lte a bolyg\u00f3 k\u00e9szleteit, majd a kl\u00edmakatasztr\u00f3fa \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt?<\/p>\n\n\n\n
A tudom\u00e1ny v\u00e1lasza erre egy hat\u00e1rozott, de m\u00e9gis kiss\u00e9 \u00f3vatos nem. B\u00e1r a PETM felmeleged\u00e9si g\u00f6rb\u00e9je a jelenb\u0151l visszatekintve hasonl\u00edt a mai trendekre, a folyamat felbont\u00e1sa teljesen m\u00e1s l\u00e9pt\u00e9k\u0171. A paleoc\u00e9n-eoc\u00e9n \u00e1tmenetn\u00e9l a sz\u00e9n-dioxid l\u00e9gk\u00f6rbe \u00e1raml\u00e1sa mintegy 3000\u20135000 \u00e9v alatt ment v\u00e9gbe, a teljes esem\u00e9ny lecseng\u00e9se pedig csaknem 150-200 ezer \u00e9vig tartott. Ezzel szemben a modern emberis\u00e9g alig 200 \u00e9v alatt juttatott a leveg\u0151be akkora sz\u00e9nmennyis\u00e9get, amely nagys\u00e1grendileg \u00f6sszem\u00e9rhet\u0151 a PETM kezdeti l\u00f6k\u00e9s\u00e9vel. A geol\u00f3giai \u00e9s geok\u00e9miai bizony\u00edt\u00e9kok teh\u00e1t egy\u00e9rtelm\u0171en arra utalnak, hogy a PETM-et massz\u00edv, term\u00e9szetes vulk\u00e1ni aktivit\u00e1s, az \u00e9szak-atlanti magmatartom\u00e1ny felny\u00edl\u00e1sa, \u00e9s a m\u00e9lytengeri met\u00e1n-hidr\u00e1t-k\u00e9szletek hirtelen g\u00e1zosod\u00e1sa okozta, nem pedig egy \u0151si aut\u00f3flotta vagy sz\u00e9nt\u00fczel\u00e9s\u0171 er\u0151m\u0171vek.<\/p>\n\n\n\n
A f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti korok t\u00f6bbi nagy kihal\u00e1si esem\u00e9nye \u00e9s hirtelen kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sa \u2013 mint a perm-tri\u00e1sz vagy a kr\u00e9ta v\u00e9gi kihal\u00e1s \u2013 szint\u00e9n rendelkezik egy\u00e9rtelm\u0171, term\u00e9szetes magyar\u00e1zatokkal: gigantikus bazalt\u00f6ml\u00e9sekkel, lemeztektonikai \u00e1trendez\u0151d\u00e9sekkel vagy \u00e9ppen aszteroidabecsap\u00f3d\u00e1ssal. Egyetlen r\u00e9tegben sem tal\u00e1ltak olyan egyidej\u0171, szintetikus izot\u00f3pos, m\u0171anyag vagy neh\u00e9zf\u00e9m-koncentr\u00e1ci\u00f3t, ami mesters\u00e9ges beavatkoz\u00e1sra utalna.<\/p>\n\n\n\n
A jelenlegi tudom\u00e1nyos konszenzus teh\u00e1t megingathatatlan: nincs semmif\u00e9le bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy az emberis\u00e9g el\u0151tt l\u00e9tezett volna b\u00e1rmilyen technol\u00f3giai vagy ipari civiliz\u00e1ci\u00f3 a F\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n\n\n\n
A Szilur-hipot\u00e9zis igazi tanuls\u00e1ga azonban nem a m\u00faltban, hanem a j\u00f6v\u0151nkben rejlik. A kutat\u00e1s r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s civiliz\u00e1ci\u00f3s paradoxonra. Ha egy intelligens faj fenntarthat\u00f3 m\u00f3don \u00e9l \u2013 nem \u00e9geti el esztelen\u00fcl a bolyg\u00f3 fosszilis energiatartal\u00e9kait, nem gy\u00e1rt lebomlani k\u00e9ptelen m\u0171anyagokat, tiszta energi\u00e1t haszn\u00e1l \u00e9s \u00fajrahasznos\u00edtja a nyersanyagait \u2013, akkor geol\u00f3giai \u00e9rtelemben szinte semmilyen nyomot nem hagy maga ut\u00e1n. Ennek \u00e9rtelm\u00e9ben pedig egy fenntarthat\u00f3, k\u00f6rnyezet\u00e9vel harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e9l\u0151 t\u00e1rsadalom 100 ezer \u00e9vig is vir\u00e1gozhatott volna 200 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt a F\u00f6ld\u00f6n an\u00e9lk\u00fcl, hogy a mai tudom\u00e1ny a legmodernebb m\u0171szereivel k\u00e9pes lenne \u00e9szrevenni a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n