B\u00e1r a Nap \u00e9s a F\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tti 150 milli\u00f3 kilom\u00e9teres t\u00e1vols\u00e1g a f\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra 8 perc alatt megtehet\u0151, az a f\u00e9ny, amit most l\u00e1t, m\u00e9g a legutols\u00f3 j\u00e9gkorszak el\u0151tt \u201ekeletkezett\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Aki kicsit is figyelt az iskol\u00e1ban fizika\u00f3r\u00e1n, az tudhatja, hogy a f\u00e9nynek nagyj\u00e1b\u00f3l nyolc percbe telik, mire eljut a Napt\u00f3l a F\u00f6ldig. Azt azonban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg csak nagyon kevesen, hogy az a f\u00e9ny, amit jelen pillanatban is l\u00e1t az ember \u2013 felt\u00e9ve persze, hogy nem s\u00f6t\u00e9ted\u00e9s ut\u00e1n, pirkadat el\u0151tt olvassa ezt a cikket \u2013 nem most keletkezett.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9pzelje el, hogy egy h\u00e1zibuliban van. Szeretne elindulni hazafel\u00e9, de a szoba zs\u00fafol\u00e1sig van emberrel, \u00e9s amint elindul, minden l\u00e9p\u00e9sn\u00e9l oda\u00e1ll valaki, hogy kezet fogjon, besz\u00e9lgessen egy kicsit vagy meg\u00f6lelje. Emiatt a n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodperces t\u00e1voz\u00e1s helyett ak\u00e1r \u00f3r\u00e1kba telik, mire eljut a kij\u00e1ratig.<\/p>\n\n\n\n
Nagyj\u00e1b\u00f3l ez t\u00f6rt\u00e9nik a Nap belsej\u00e9ben is \u2013 a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g csak annyi, hogy ott nincs senki, aki egyszer csak j\u00f3 \u00f6tletnek gondoln\u00e1 betenni a N\u00e9lk\u00fcledet.<\/p>\n\n\n\n
A f\u00e9nynek a Nap magj\u00e1t\u00f3l a felsz\u00edn\u00e9ig nagyj\u00e1b\u00f3l 695 ezer kilom\u00e9tert kell megtennie, az \u00fat sor\u00e1n pedig le kell gy\u0151znie az \u0151t \u00e9r\u0151 er\u0151hat\u00e1sokat. Ez ebben a k\u00f6rnyezetben annyira komoly kih\u00edv\u00e1s, hogy a f\u00e9ny v\u00e9geredm\u00e9nyk\u00e9nt mintegy 170 ezer \u00e9vig utazik a felsz\u00edn fel\u00e9, hogy azt\u00e1n az eml\u00edtett nyolc perc alatt el\u00e9rjen a F\u00f6ldre.<\/p>\n\n\n\n
A t\u00e9m\u00e1val m\u00e9g 1992-ben foglalkoztak a kanadai Nyugat-Ontari\u00f3i Egyetem tud\u00f3sai, Romas Mitalas \u00e9s Kenneth R. Sills asztrofizikusok, a t\u00e9m\u00e1t pedig most a Science Alert vette el\u0151. A kutat\u00f3k \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, t\u00e9ves az a felt\u00e9telez\u00e9s, hogy a f\u00e9ny (foton) egyenes vonal\u00fa mozg\u00e1ssal jut ki a Nap belsej\u00e9b\u0151l. Ha ez \u00edgy lenne, akkor k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 2,3 m\u00e1sodperc alatt \u00e9rn\u00e9 el a felsz\u00ednt. Ehelyett a kutat\u00f3k \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, a f\u00e9ny val\u00f3j\u00e1ban v\u00e9letlenszer\u0171en bolyong a Napban.<\/p>\n\n\n\n
A Nap belsej\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 s\u0171r\u0171 plazm\u00e1ban a gamma-foton csak r\u00f6vid t\u00e1vols\u00e1got tud megtenni, miel\u0151tt k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba l\u00e9pne egy t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecsk\u00e9vel. Elnyel\u0151dhet \u00e9s \u00fajra kibocs\u00e1t\u00f3dhat, vagy egy \u00faj, v\u00e9letlenszer\u0171 ir\u00e1nyba indulhat el.<\/p>\n\n\n\n
A tud\u00f3sok kor\u00e1bban \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy egy l\u00e9p\u00e9shossz \u2013 vagyis az a t\u00e1vols\u00e1g, amit a foton k\u00e9t er\u0151hat\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt megtesz \u2013 0,5\u20131 centim\u00e9teres lehet. Ez egy becsl\u00e9s, ami alapj\u00e1n \u00fagy sz\u00e1molt\u00e1k, a f\u00e9ny 3000 \u00e9s 30 000 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti id\u0151 alatt jut ki a Napb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
Mitalas \u00e9s Sills szerint azonban ez a meghat\u00e1roz\u00e1s pontatlan, mivel nem veszi figyelembe a Nap k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9tegeinek elt\u00e9r\u0151 s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9t. Amikor a kutat\u00f3k ezek alapj\u00e1n \u00fajrasz\u00e1molt\u00e1k a l\u00e9p\u00e9shosszt, kider\u00fclt, hogy az a Nap sugar\u00e1nak t\u00f6bb mint 50 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1n\u00e1l kevesebb mint 0,1 centim\u00e9ter lesz. Ez az, ami v\u00e9g\u00fcl elvezetett a 170 ezer \u00e9ves id\u0151tartamhoz.<\/p>\n\n\n\n
Ezek alapj\u00e1n a f\u00e9ny, ami jelenleg \u00e9ri a F\u00f6ldet, j\u00f3 es\u00e9llyel m\u00e9g azel\u0151tt indult \u00fatnak, hogy a legutols\u00f3 j\u00e9gkorszak megkezd\u0151d\u00f6tt volna.<\/p>\n\n\n\n