\u00d3ri\u00e1si \u00e9lm\u00e9ny lenne belev\u00e1gni, az biztos.<\/p>\n\n\n\n
Az energia soha nem sz\u0171nik meg az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra fontos k\u00e9rd\u00e9s lenni, am\u00edg fajunk a folyamatos n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s terjeszked\u00e9s mellett d\u00f6nt. Nincs hi\u00e1ny tud\u00f3sokb\u00f3l \u00e9s m\u00e9rn\u00f6k\u00f6kb\u0151l, akik olyan megold\u00e1sokat pr\u00f3b\u00e1lnak kidolgozni, amelyek seg\u00edthetnek elker\u00fclni a katasztrof\u00e1lis energiahi\u00e1nyt. Ezen \u00f6tletek n\u00e9melyike \u200b\u200bmeglehet\u0151sen megval\u00f3s\u00edthat\u00f3nak t\u0171nik, p\u00e9ld\u00e1ul az olyan meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sokra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s, mint a sz\u00e9l- \u00e9s napenergia. M\u00e1sok hihetetlen\u00fcl elrugaszkodottak \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg lehetetlenek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a hidegf\u00fazi\u00f3. Azt\u00e1n vannak olyan \u00f6tletek is, amelyek egyenesen \u0151r\u00fcltek \u2013 de ha igazak, l\u00e9nyeg\u00e9ben mindent megv\u00e1ltoztathatnak, amit az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l tudunk \u00e9s szeret\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n
A nullponti energia, m\u00e1s n\u00e9ven alap\u00e1llapoti energia, lehet a legnagyobb aj\u00e1nd\u00e9k, amit a kvantumvil\u00e1g valaha is adhat nek\u00fcnk. Ez annak a t\u00e9nynek a mell\u00e9kterm\u00e9ke, hogy a szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9k val\u00f3j\u00e1ban nem \u00fagy viselkednek, mint egyetlen r\u00e9szecske, hanem mint hull\u00e1mok, amelyek folyamatosan v\u00e1ltoznak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 energia\u00e1llapotok k\u00f6z\u00f6tt. Ez azt jelenti, hogy m\u00e9g a l\u00e1tsz\u00f3lag \u00fcres t\u00e9r v\u00e1kuuma is val\u00f3j\u00e1ban virtu\u00e1lis r\u00e9szecsk\u00e9k kavarg\u00f3 tengere, amelyek megjelennek \u00e9s elt\u0171nnek, \u00e9s ezekhez az ingadoz\u00e1sokhoz energia sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n\n\n\n
Ha annyi energia van ezekben az ingadoz\u00e1sokban, mint amennyit egyes \u2013 b\u00e1r hat\u00e1rozottan nem az \u00f6sszes \u2013 fizikus hisz, \u00e9s ha valaha is megtanuln\u00e1nk, hogyan akn\u00e1zzuk ki ezt a jelens\u00e9get, akkor p\u00e1ratlan energiaforr\u00e1shoz jutn\u00e1nk. A nullponti energia t\u00f6bb nap erej\u00e9vel l\u00e1thatn\u00e1 el a bolyg\u00f3t energi\u00e1val, megk\u00f6nny\u00edtve sz\u00e1munkra, hogy \u00f6r\u00f6kre megoldjuk a F\u00f6ld energiaprobl\u00e9m\u00e1it, vagy hogy a Naprendszeren t\u00falra utazzunk, \u00e9s elfoglaljuk hely\u00fcnket a csillagok k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n
Azonban csak tal\u00e1lgatni tudjuk, hogy mennyi energi\u00e1t tartalmaz val\u00f3j\u00e1ban a v\u00e1kuum, a legend\u00e1s fizikusok pedig heves vit\u00e1kban \u00e1llnak ezen a ponton. Richard Feynman \u00e9s John Wheeler kisz\u00e1m\u00edtott\u00e1k, hogy a v\u00e1kuum nullponti sug\u00e1rz\u00e1sa olyan er\u0151s, hogy m\u00e1r egy kis cs\u00e9sze is el\u00e9g lenne ahhoz, hogy a F\u00f6ld \u00f6sszes \u00f3ce\u00e1nj\u00e1t felforralja. Albert Einstein \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9lete azonban azt sugallja, hogy a nullponti sug\u00e1rz\u00e1s \u201egravit\u00e1ci\u00f3t\u201d gyakorolna \u2013 sz\u00e9tterjedne az eg\u00e9sz univerzumban, \u00e9s gyenge hatv\u00e1nyra enyh\u00fclne.<\/p>\n\n\n\n
Egyszer\u0171en fogalmazva, nem tudunk eleget a vil\u00e1gegyetemr\u0151l ahhoz, hogy kital\u00e1ljuk, vajon a nullponti energia \u2013 a v\u00e1kuumenergia \u2013 val\u00f3ban egy leny\u0171g\u00f6z\u0151 er\u0151vel teli, bombasztikus sz\u00f6k\u0151k\u00fat-e.<\/p>\n\n\n\n
Tegy\u00fck fel, hogy a v\u00e1kuumenergia val\u00f3s, \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos, \u00e9s tal\u00e1n egy napon megtanulhatjuk, hogyan akn\u00e1zhatjuk ki energi\u00e1v\u00e1. Hogyan n\u00e9zne ez ki, \u00e9s mit kezdhetn\u00e9nk vele?<\/p>\n\n\n\n
Tal\u00e1n a legtiszt\u00e1bb alkalmaz\u00e1s a szupergyors \u0171rrep\u00fcl\u00e9s lenne \u2013 az a fajta, amely mind\u00f6ssze \u00f3r\u00e1k vagy percek alatt \u00e1trep\u00edthetn\u00e9 a Naprendszert. A NASA tud\u00f3sai olyan akkumul\u00e1torok \u00e9s motorok fejleszt\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lt\u00e1k, amelyek elm\u00e9letileg hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 energi\u00e1t tudn\u00e1nak el\u0151\u00e1ll\u00edtani egy nullponti energiarendszer kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, amely a kvantummechanik\u00e1ban a Casimir-effektusnak nevezett elk\u00e9pzel\u00e9sen alapul. Ez a hat\u00e1s kicsi, de ha van m\u00f3d arra, hogy megfigyelj\u00fck \u00e9s beavatkozzunk ezekbe a nagyon kis l\u00e9pt\u00e9k\u0171 er\u0151kbe, akkor potenci\u00e1lis energiaforr\u00e1sk\u00e9nt szolg\u00e1lhatnak, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik az \u0171rhaj\u00f3k mozg\u00e1s\u00e1t az \u0171rben.<\/p>\n\n\n\n
Sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoport \u00e1llt el\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6tletekkel, de tal\u00e1n a leg\u00e9sszer\u0171bb eredm\u00e9nyek a NASA Eagleworks Laboratories laborj\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak, amely azt \u00e1ll\u00edtja, hogy sikeresen tesztelt egy kvantumv\u00e1kuum plazmahajt\u00f3m\u0171vet. Ez a \u201eQ-hajt\u00f3m\u0171\u201d, ahogy azt egy tavaly szakmai lektor\u00e1l\u00e1son \u00e1tesett tanulm\u00e1ny is felv\u00e1zolta , a Casimir-effektust haszn\u00e1lja ki a meghajt\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz. Egy ilyen eszk\u00f6zben a tol\u00f3er\u0151t a v\u00e1kuumb\u00f3l kil\u00f6k\u0151d\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9k hozz\u00e1k l\u00e9tre. Mindazon\u00e1ltal nem teljesen vil\u00e1gos, hogy ez egy val\u00f3s, alkalmazhat\u00f3 k\u00f6rnyezetben m\u0171k\u00f6dhet-e \u2013 \u00e9s a tanulm\u00e1ny szerz\u0151i sem tudj\u00e1k elhessegetni a k\u00eds\u00e9rleti hib\u00e1kkal kapcsolatos aggodalmakat. Sok tov\u00e1bbi k\u00eds\u00e9rletre \u00e9s valid\u00e1ci\u00f3s k\u00f6rre lenne sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy val\u00f3ban bemutassuk, hogy egy Q-hajt\u00f3m\u0171 \u00e9letk\u00e9pes.<\/p>\n\n\n\n