A Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Europa m\u00e9ret\u00e9vel nem t\u0171nik ki a Naprendszer grandi\u00f3zus \u00e9gitestjei k\u00f6z\u00fcl \u2013 mind\u00f6ssze 3120 kilom\u00e9teres \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u00e9vel kisebb, mint a F\u00f6ld Holdja. M\u00e9gis, amikor a f\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli \u00e9let lehet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, \u00fajra \u00e9s \u00fajra felmer\u00fcl a neve. A jeges felsz\u00edn alatt megb\u00fav\u00f3 glob\u00e1lis \u00f3ce\u00e1n, az \u00e1raml\u00f3 j\u00e9gt\u00e1bl\u00e1k, a rejt\u00e9lyes vonalh\u00e1l\u00f3zat \u00e9s a v\u00edzg\u0151zkit\u00f6r\u00e9sek miatt az Europa a Naprendszer egyik leg\u00e9rdekesebb objektuma \u2013 egy olyan vil\u00e1g, amely a j\u00e9gp\u00e1nc\u00e9l alatt ak\u00e1r \u00e9letet is rejthet.<\/p>\n\n\n\n
A l\u00e1tszat n\u00e9ha csal
Els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre az Europa egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u0171nik t\u00f6bbnek egy fagyott vil\u00e1gn\u00e1l \u2013 de a l\u00e1tszat csal! A felsz\u00edne alatti vil\u00e1g val\u00f3sz\u00edn\u0171leg akt\u00edv \u00e9s dinamikus, \u00e9ppen ez\u00e9rt figyeli \u00e1rgus szemekkel a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. A 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a NASA Galileo \u0171rszond\u00e1ja forradalmas\u00edtotta ismereteinket az Europ\u00e1r\u00f3l. A szonda \u00e1ltal gy\u0171jt\u00f6tt adatokb\u00f3l kider\u00fclt, hogy a hold jeges k\u00e9rge alatt egy foly\u00e9kony, s\u00f3s v\u00edzb\u0151l \u00e1ll\u00f3 glob\u00e1lis \u00f3ce\u00e1n rejt\u0151zik, amelynek m\u00e9lys\u00e9ge el\u00e9rheti ak\u00e1r a 100 kilom\u00e9tert is. Ez t\u00f6bb v\u00edz, mint amennyi a F\u00f6ld \u00f6sszes \u00f3ce\u00e1nj\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3!<\/p>\n\n\n\n
Azt, hogy ez az \u00f3ce\u00e1n foly\u00e9kony maradhat egy ilyen hideg \u2013 \u00e9s rideg \u2013 k\u00f6rnyezetben, az Europa belsej\u00e9ben keletkez\u0151 \u00e1rap\u00e1lynak k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck. A Jupiter \u00e9s a t\u00f6bbi k\u00f6zeli hold \u2013 mint az Io \u00e9s a Ganymedes \u2013 gravit\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1sa enyhe \u201egy\u00farogat\u00f3\u201d mozg\u00e1st okoz az Europ\u00e1ban, ami h\u0151t termel \u2013 ez tartja olvadva az alatta l\u00e9v\u0151 vizet. Ahogy \u00edrtuk, a hold felsz\u00edn\u00e9t szinte teljes eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00edzj\u00e9g bor\u00edtja, de nem egys\u00e9gesen. A felsz\u00edni j\u00e9g repedezett, t\u00f6redezett, mintha j\u00e9gt\u00e1bl\u00e1k \u00faszn\u00e1nak egy jeges \u00f3ce\u00e1n tetej\u00e9n. Ezek a t\u00e1bl\u00e1k egym\u00e1shoz k\u00e9pest elmozdulnak, mintha egyfajta lass\u00fa \u201ej\u00e9glemezes tektonika\u201d m\u0171k\u00f6dne a holdon.<\/p>\n\n\n\n
K\u00fcl\u00f6nleges l\u00e1tv\u00e1nyt ny\u00fajt a felsz\u00ednt \u00e1tszel\u0151 s\u00f6t\u00e9t vonalak h\u00e1l\u00f3zata is, ezek t\u00f6bb ezer kilom\u00e9ter hosszan k\u00edgy\u00f3znak a felsz\u00ednen, \u00e9s gyakran p\u00e1rhuzamosan futnak. Egyes elm\u00e9letek szerint ezek a vonalak a felsz\u00edn alatti meleg v\u00edz \u00e1ltal megolvasztott, majd \u00fajra megfagyott j\u00e9gnyelvek nyomai lehetnek. A s\u00f6t\u00e9t sz\u00ednt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg s\u00f3k, szerves anyagok vagy ak\u00e1r k\u00e9nes vegy\u00fcletek adj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9vsz\u00e1zadokon \u00e1t nem is \u00edgy h\u00edvt\u00e1k
Felfedez\u00e9s\u00e9t sz\u00e9les k\u00f6rben Galileo Galileinek tulajdon\u00edtj\u00e1k, aki 1610-ben egyszer\u0171 t\u00e1vcs\u00f6v\u00e9vel fordult a Jupiter fel\u00e9. A Jupiter n\u00e9gy legnagyobb holdj\u00e1t \u2013 az I\u00f3t, az Europ\u00e1t, a Ganymedest \u00e9s a Callist\u00f3t \u2013 Galilei-holdaknak is nevezz\u00fck, mivel mindegyiket az olasz tud\u00f3s nev\u00e9hez k\u00f6tj\u00fck. Igaz, 1614-ben megjelent m\u0171v\u00e9ben Simon Marius n\u00e9met csillag\u00e1sz azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny nappal Galilei el\u0151tt felfedezte ezeket a holdakat. Mivel \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t nem tudta bizony\u00edtani, \u00e9s Galilei pl\u00e1giumnak b\u00e9lyegezte Marius munk\u00e1j\u00e1t, ez\u00e9rt a k\u00f6ztudatba is az olasz tud\u00f3s neve v\u00e9s\u0151d\u00f6tt be.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9rdekess\u00e9g ugyanakkor, hogy ekkoriban m\u00e9g csak Jupiter II n\u00e9ven hivatkoztak az \u00e9gitestre, ahogy az \u00f6sszes t\u00f6bbi Galilei-hold is a Jupiter I\u2013IV k\u00f6z\u00f6tti elnevez\u00e9st viselte. Az Europa nevet Zeusz egyik szeret\u0151je, Eur\u00f3p\u00e9 f\u00f6n\u00edciai hercegn\u0151 ut\u00e1n Simon Marius m\u00e1r a 17. sz\u00e1zadban javasolta, akkoriban viszont nem v\u00e1lt sz\u00e9les k\u00f6rben elfogadott\u00e1 \u2013 erre k\u00f6zel 300 \u00e9vet kellett v\u00e1rni. A Jupiter II-re a feljegyz\u00e9sek alapj\u00e1n csak a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n kezdtek Europak\u00e9nt hivatkozni.<\/p>\n\n\n\n
Anyabolyg\u00f3j\u00e1t, a Jupitert mintegy 3 nap 13 \u00f3ra \u00e9s 14,6 perc alatt ker\u00fcli meg, t\u00e1vols\u00e1ga a g\u00e1z\u00f3ri\u00e1st\u00f3l k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 670 900 kilom\u00e9ter \u2013 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9pp a F\u00f6ld \u00e9s a Hold k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1vols\u00e1g \u00e1tlagosan 384 400 kilom\u00e9ter.<\/p>\n\n\n\n
Az ut\u00f3bbi \u00e9vek egyik legizgalmasabb felfedez\u00e9se, hogy az Europa n\u00e9ha v\u00edzg\u0151zkit\u00f6r\u00e9seket produk\u00e1l, hasonl\u00f3an a Szaturnusz Enceladus nev\u0171 holdj\u00e1hoz. A Hubble \u0171rteleszk\u00f3p t\u00f6bbsz\u00f6r is r\u00f6gz\u00edtett ilyen kil\u00f6vell\u00e9seket, amelyek ak\u00e1r 200 kilom\u00e9ter magasra is emelkedhetnek. Ez az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos, mert ha ezek a kit\u00f6r\u00e9sek val\u00f3ban az \u00f3ce\u00e1nb\u00f3l sz\u00e1rmaznak, akkor an\u00e9lk\u00fcl tudn\u00e1nk mint\u00e1t venni a j\u00e9gr\u00e9teg alatti v\u00edzb\u0151l, hogy landoln\u00e1nk az Europ\u00e1n \u2013 el\u00e9g lenne elrep\u00fclni f\u00f6l\u00f6tte. Ez az \u00f6tlet adta a 2024. okt\u00f3ber 14-\u00e9n elstartolt Europa Clipper k\u00fcldet\u00e9s egyik legizgalmasabb c\u00e9lj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva m\u00e9g t\u00f6bbet tudunk majd r\u00f3la
\u00cdgy igaz, a Jupiter holdja fel\u00e9 ebben a pillanatban is egy \u0171rszonda sz\u00e1guld, hogy a j\u00f6v\u0151ben minden kor\u00e1bbin\u00e1l r\u00e9szletesebb inform\u00e1ci\u00f3kat k\u00f6z\u00f6lj\u00f6n az \u00e9gitestr\u0151l. Ahogy arr\u00f3l egy kor\u00e1bbi cikk\u00fcnkben is \u00edrtunk, az Europa Clipper harmincm\u00e9teres napelemt\u00e1bl\u00e1ival \u00e9s hattonn\u00e1s s\u00faly\u00e1val a valaha \u00e9p\u00edtett legnagyobb bolyg\u00f3kutat\u00f3 \u0171rszonda. Az egys\u00e9g k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 2,9 milli\u00e1rd kilom\u00e9tert tesz meg, hogy 2030 \u00e1prilis\u00e1ban el\u00e9rje a Jupitert \u2013 innent\u0151l kezdve el\u0151rel\u00e1that\u00f3lag n\u00e9gy \u00e9ven \u00e1t figyeli meg azt. Ez id\u0151 alatt nagyj\u00e1b\u00f3l 49 alkalommal haladhat el az Europa mellett, hogy szem\u00fcgyre vegye a felsz\u00edn\u00e9t, elemezze a j\u00e9g vastags\u00e1g\u00e1t, szerkezet\u00e9t \u00e9s a felsz\u00ednt elhagy\u00f3 anyagokat, illetve hogy felm\u00e9rje az \u00e9let jelenl\u00e9t\u00e9nek val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Ut\u00f3bbira eg\u00e9szen nagy az es\u00e9ly. Mint ismeretes, az \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s fennmarad\u00e1s\u00e1hoz \u00e1ltal\u00e1ban h\u00e1rom alapvet\u0151 felt\u00e9tel sz\u00fcks\u00e9ges, \u00e9s az Europ\u00e1n ezek k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb is potenci\u00e1lisan rendelkez\u00e9sre \u00e1ll:<\/p>\n\n\n\n
Foly\u00e9kony v\u00edz: Ez a legfontosabb. Az Europa vastag j\u00e9gp\u00e1nc\u00e9lja alatt megb\u00fav\u00f3, t\u00f6bb t\u00edz kilom\u00e9ter m\u00e9ly s\u00f3s \u00f3ce\u00e1n t\u00f6k\u00e9letes hely az \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1ra, r\u00e1ad\u00e1sul \u2013 ahogy \u00edrtuk \u2013 a Jupiter er\u0151s gravit\u00e1ci\u00f3ja \u00e1ltal okozott \u00e1rap\u00e1lyer\u0151k azt el\u00e9g melegen tartj\u00e1k ahhoz is, hogy foly\u00e9kony maradjon.
Energiaforr\u00e1s: A f\u00f6ldi \u00e9lethez hasonl\u00f3an az Europ\u00e1n is sz\u00fcks\u00e9g van valamilyen energiaforr\u00e1sra. A felsz\u00edni f\u00e9nysug\u00e1rz\u00e1s t\u00fal gyenge a fotoszint\u00e9zishez, de az \u00f3ce\u00e1n m\u00e9ly\u00e9n m\u00e1s t\u00edpus\u00fa energiaforr\u00e1sokkal is tal\u00e1lkozhatunk. Ilyenek lehetnek p\u00e9ld\u00e1ul a hidroterm\u00e1lis k\u00fcrt\u0151k, amelyek a F\u00f6ld \u00f3ce\u00e1njainak m\u00e9ly\u00e9n is \u00e9l\u0151l\u00e9nyek eg\u00e9sz \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1it tartj\u00e1k fenn. Ezek vulkanikus aktivit\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9miai energi\u00e1t biztos\u00edthatnak a kemoautotr\u00f3f szervezetek sz\u00e1m\u00e1ra, melyek nem a napf\u00e9nyb\u0151l nyerik az energi\u00e1jukat. R\u00e1ad\u00e1sul a Jupiter er\u0151s sug\u00e1rz\u00e1sa \u2013 ami a felsz\u00ednen k\u00e1ros lenne \u2013 a j\u00e9g alatt l\u00e9v\u0151 v\u00edzben k\u00e9miai reakci\u00f3kat ind\u00edthat el, oxig\u00e9nt \u00e9s m\u00e1s oxid\u00e1l\u00f3szereket termelve, amelyek szint\u00e9n potenci\u00e1lis energiaforr\u00e1sok lehetnek az \u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
Megfelel\u0151 k\u00e9miai elemek: Az \u00e9lethez sz\u00fcks\u00e9ges alapvet\u0151 elemek (sz\u00e9n, hidrog\u00e9n, oxig\u00e9n, nitrog\u00e9n, foszfor, k\u00e9n) val\u00f3sz\u00edn\u0171leg megtal\u00e1lhat\u00f3k az Europa k\u0151zetmagj\u00e1ban \u00e9s a felt\u00e9telezett \u00f3ce\u00e1nj\u00e1ban. A j\u00e9g alatti \u00f3ce\u00e1n \u00e9s a szilik\u00e1tos mag k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok, valamint a hidroterm\u00e1lis aktivit\u00e1s r\u00e9v\u00e9n ezek az elemek beker\u00fclhetnek az \u00f3ce\u00e1nba, hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve azokat az esetleges \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra. Az es\u00e9ly teh\u00e1t arra, hogy \u00e9letet tal\u00e1lunk a Naprendszerben, az Europa eset\u00e9ben az egyik legnagyobb.
Kor\u00e1bban egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r t\u00f6bb, ember \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett egys\u00e9g is szolg\u00e1ltatott adatokat a Jupiter holdj\u00e1r\u00f3l, 1989 \u00e9s 2003 k\u00f6z\u00f6tt a Galileo \u0171rszonda, m\u00edg a 2010-es \u00e9vekben a Hubble \u0171rt\u00e1vcs\u0151. El\u0151bbi hozta az els\u0151 bizony\u00edt\u00e9kokat az Europa alatti \u00f3ce\u00e1n l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re, a gravit\u00e1ci\u00f3s \u00e9s m\u00e1gneses m\u00e9r\u00e9sek alapj\u00e1n lett felt\u00e9telezhet\u0151, hogy vezet\u0151k\u00e9pes folyad\u00e9k \u2013 azaz s\u00f3s v\u00edz \u2013 h\u00faz\u00f3dik a j\u00e9g alatt. Ut\u00f3bbi ultraibolya spektrum\u00fa m\u00e9r\u00e9sei pedig v\u00edzg\u0151zre utal\u00f3 jeleket tal\u00e1ltak \u2013 ezek voltak az els\u0151 utal\u00e1sok a felsz\u00edn al\u00f3l felt\u00f6r\u0151 v\u00edzoszlopokra, amikr\u0151l majd az Europa Clipper k\u00f6z\u00f6l r\u00e9szletesebb adatokat, ahogy arr\u00f3l is, hogy lehet-e \u00e9let a bolyg\u00f3n. Ut\u00f3bbi k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ra viszont m\u00e9g als\u00f3 hangon is \u00f6t hossz\u00fa \u00e9vet kell v\u00e1rnunk.<\/p>\n\n\n\n