{"id":642,"date":"2025-11-14T20:50:34","date_gmt":"2025-11-14T18:50:34","guid":{"rendered":"https:\/\/uridojaras.hu\/?p=642"},"modified":"2025-11-16T13:02:08","modified_gmt":"2025-11-16T11:02:08","slug":"a-nasa-szondai-atleptek-a-naprendszer-peremet-tuzforro-meglepetes-fogadta-oket","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/uridojaras.hu\/?p=642","title":{"rendered":"A NASA szond\u00e1i \u00e1tl\u00e9pt\u00e9k a Naprendszer perem\u00e9t \u2013 t\u0171zforr\u00f3 meglepet\u00e9s fogadta \u0151ket"},"content":{"rendered":"\n<p>K\u00f6zel f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt indultak \u00fatnak, m\u00e9gis a mai napig tartogatnak meglepet\u00e9seket a NASA legend\u00e1s \u0171reszk\u00f6zei. A Voyager-\u0171rszond\u00e1k a Naprendszer hat\u00e1rvid\u00e9k\u00e9n egy elk\u00e9peszt\u0151en forr\u00f3, 30 000 \u2013 50 000 kelvines (29 700\u201349 700 \u00b0C-os) \u201et\u0171zfalat\u201d azonos\u00edtottak. Emellett az is bizonyoss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a csillagk\u00f6zi t\u00e9r m\u00e1gneses tere meglep\u0151en hasonl\u00f3 a mi\u00e9nkhez.<\/p>\n\n\n\n<p>A Naprendszer perem\u00e9t sokf\u00e9lek\u00e9pp meg lehet hat\u00e1rozni, de a leg\u00e9rz\u00e9kletesebb m\u00f3dja, ha a Nap m\u00e1gneses bubor\u00e9k\u00e1nak \u2013 a helioszf\u00e9r\u00e1nak \u2013 hat\u00e1r\u00e1t, vagyis a heliopauz\u00e1t vizsg\u00e1ljuk. Itt tal\u00e1lkoztak el\u0151sz\u00f6r a Voyager-\u0171rszond\u00e1k azzal a forr\u00f3, extr\u00e9m energiaszint\u0171 r\u00e9gi\u00f3val, amelyet \u201et\u0171zfalnak\u201d neveznek. B\u00e1r a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet elk\u00e9peszt\u0151en magas, a k\u00f6zeg annyira ritka, hogy az \u0171reszk\u00f6z\u00f6k s\u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1thaladhattak rajta.<\/p>\n\n\n\n<p>Hogyan j\u00f6n l\u00e9tre a Voyager-\u0171rszond\u00e1k \u00e1ltal \u00e9szlelt r\u00e9gi\u00f3?<br>A Napb\u00f3l folyamatosan \u00e1ramlanak ki t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecsk\u00e9k, amelyeket napsz\u00e9lnek nevez\u00fcnk. Ez a sug\u00e1rz\u00e1s hatalmas, bubor\u00e9kszer\u0171 teret f\u00faj a csillagk\u00f6zi g\u00e1zba \u2013 ez maga a helioszf\u00e9ra. Amikor a napsz\u00e9l m\u00e1r nem k\u00e9pes tov\u00e1bb t\u00e1g\u00edtani a k\u00f6rnyezet\u00e9t, a nyom\u00e1sok kiegyenl\u00edt\u0151dnek: ekkor j\u00f6n l\u00e9tre a heliopauza. A jelens\u00e9g kicsit olyan, mint a haj\u00f3 orra el\u0151tt fodroz\u00f3d\u00f3 hull\u00e1m: a Naprendszert k\u00f6r\u00fclvev\u0151 \u201ebubor\u00e9k\u201d orrhull\u00e1mot vet, mik\u00f6zben halad a csillagk\u00f6zi t\u00e9rben.<\/p>\n\n\n\n<p>A Voyager\u20131 2012. augusztus 25-\u00e9n els\u0151k\u00e9nt jutott t\u00fal a heliopauz\u00e1n, majd 2018-ban k\u00f6vette a Voyager\u20132. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy a k\u00e9t \u0171reszk\u00f6z k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1vols\u00e1gban \u00e9rte el a hat\u00e1rt, ami azt bizony\u00edtja, hogy a Nap aktivit\u00e1s\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1saihoz igazodva a helioszf\u00e9ra id\u0151nk\u00e9nt kit\u00e1gul, m\u00e1skor \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dik.<\/p>\n\n\n\n<p>A Voyager-\u0171rszond\u00e1k \u00edgy nemcsak adatokat gy\u0171jtenek, hanem a Naprendszert k\u00f6r\u00fclvev\u0151 burok l\u00fcktet\u00e9s\u00e9r\u0151l is k\u00e9pet adnak.<\/p>\n\n\n\n<p>A \u201et\u0171zfal\u201d kifejez\u00e9s kiss\u00e9 f\u00e9lrevezet\u0151, hiszen val\u00f3j\u00e1ban nem l\u00e1ngol\u00f3 falr\u00f3l, hanem rendk\u00edv\u00fcl energiad\u00fas, \u00e1m ritk\u00e1san elhelyezked\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 r\u00e9gi\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3. Az \u00fctk\u00f6z\u00e9sek val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge olyan alacsony, hogy nem keletkezik elegend\u0151 h\u0151 ahhoz, hogy a szond\u00e1k rendszereiben k\u00e1rt tegyen \u2013 ez\u00e9rt v\u00e9szelt\u00e9k \u00e1t gond n\u00e9lk\u00fcl az \u00e1thalad\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n<p>Meglep\u0151 p\u00e1rhuzam a m\u00e1gneses terekben<br>Az egyik leg\u00e9rdekesebb felfedez\u00e9s szerint a heliopauz\u00e1n t\u00fali m\u00e1gneses t\u00e9r ir\u00e1nya szinte p\u00e1rhuzamos a Naprendszeren bel\u00fcl m\u00e9rttel. Kezdetben nem volt vil\u00e1gos, hogy a Voyager\u20131 megfigyel\u00e9se egyedi jelens\u00e9g-e, \u00e1m a Voyager\u20132 magnetom\u00e9teres adatai meger\u0151s\u00edtett\u00e9k a m\u00e9r\u00e9st:<\/p>\n\n\n\n<p>a k\u00e9t t\u00e9r szinte ugyanabba az ir\u00e1nyba mutat.<\/p>\n\n\n\n<p>Ez kulcsfontoss\u00e1g\u00fa t\u00e1mpontot ad ahhoz, mik\u00e9nt illeszkedik a Naprendszer a t\u00e1gabb csillagk\u00f6zi k\u00f6rnyezetbe.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00e9t \u0171rszonda \u2013 a vil\u00e1g\u0171r leghosszabb ideje m\u0171k\u00f6d\u0151 \u201eh\u00edrviv\u0151i\u201d \u2013 ma is tov\u00e1bb\u00edt adatokat. Minden be\u00e9rkez\u0151 inform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zelebb visz ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck, hol \u00e9r v\u00e9get a Nap hat\u00e1sa, \u00e9s milyen viszonyok uralkodnak az intersztell\u00e1ris t\u00e9rben.<\/p>\n\n\n\n<p><mark style=\"background-color:#ff6900\" class=\"has-inline-color has-white-color\">Tov\u00e1bb a cikkre:<\/mark> <a href=\"https:\/\/www.origo.hu\/tudomany\/2025\/11\/voyager-urszondak-nasa-naprendszer\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">origo.hu<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>K\u00f6zel f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt indultak \u00fatnak, m\u00e9gis a mai napig tartogatnak meglepet\u00e9seket a NASA legend\u00e1s \u0171reszk\u00f6zei. A Voyager-\u0171rszond\u00e1k a Naprendszer hat\u00e1rvid\u00e9k\u00e9n egy elk\u00e9peszt\u0151en forr\u00f3, 30 000 \u2013 50 000 kelvines (29 700\u201349 700 \u00b0C-os) \u201et\u0171zfalat\u201d azonos\u00edtottak. Emellett az is bizonyoss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a csillagk\u00f6zi t\u00e9r m\u00e1gneses tere meglep\u0151en hasonl\u00f3 a mi\u00e9nkhez. A Naprendszer perem\u00e9t sokf\u00e9lek\u00e9pp [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":643,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[14],"tags":[],"class_list":["post-642","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-univerzum"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/642","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=642"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/642\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":649,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/642\/revisions\/649"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/643"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=642"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=642"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=642"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}