Nem mindennap tal\u00e1lkozunk olyan tanulm\u00e1nnyal, amely a val\u00f3s\u00e1g szab\u00e1lyait pr\u00f3b\u00e1lja \u00e1t\u00edrni.<\/p>\n\n\n\n
A Minnesota Duluth Egyetem fizikaprofesszora, Vitaly Vanchurin azonban az arXiv -en megjelent preprintben megk\u00eds\u00e9relte a val\u00f3s\u00e1got k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szemreval\u00f3 m\u00f3don \u00e1tfogalmazni , azzal \u00e9rvelve, hogy egy hatalmas neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatban \u00e9l\u00fcnk, amely mindent ir\u00e1ny\u00edt k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1s sz\u00f3val, „lehets\u00e9ges, hogy az eg\u00e9sz kozmosz a legalapvet\u0151bb szintj\u00e9n egy neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat” – sz\u00f6gezte le a jelent\u00e9sben.<\/p>\n\n\n\n
A fizikusok \u00e9vek \u00f3ta pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k \u00f6sszeegyeztetni a kvantumfizik\u00e1t \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9letet. Az els\u0151 azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az id\u0151 egyetemes \u00e9s abszol\u00fat, m\u00edg a m\u00e1sodik azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az id\u0151 relat\u00edv \u00e9s \u00f6sszefon\u00f3dik a t\u00e9rid\u0151 sz\u00f6vet\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n
Vanchurin azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a mesters\u00e9ges neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok mindk\u00e9t univerz\u00e1lis elm\u00e9let \u201emegk\u00f6zel\u00edt\u0151 viselked\u00e9s\u00e9t k\u00e9pesek megjelen\u00edteni\u201d cikk\u00e9ben. „\u00c1ltal\u00e1nosan \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy a legalapvet\u0151bb szinten az eg\u00e9sz univerzumot a kvantummechanika szab\u00e1lyai ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k, \u00e9s ebb\u0151l valahogy m\u00e9g a gravit\u00e1ci\u00f3nak is ki kell j\u00f6nnie” – \u00edrja, mivel a kvantummechanika „rendk\u00edv\u00fcl sikeres paradigma a fizikai jelens\u00e9gek modellez\u00e9s\u00e9re. sz\u00e9les sk\u00e1l\u00e1n.”<\/p>\n\n\n\n
A lap vit\u00e1ja kijelenti: „Nem csup\u00e1n azt \u00e1ll\u00edtjuk, hogy a mesters\u00e9ges neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok el\u0151ny\u00f6sek lehetnek a fizikai rendszerek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben vagy a fizikai t\u00f6rv\u00e9nyek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban, hanem azt mondjuk, hogy a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1g val\u00f3j\u00e1ban \u00edgy m\u0171k\u00f6dik.” „Ebben a tekintetben \u00fagy tekinthetj\u00fck, mint egy mindenre vonatkoz\u00f3 elm\u00e9leti javaslatot, \u00e9s mint ilyen, k\u00f6nnyen megc\u00e1folhat\u00f3.”<\/p>\n\n\n\n
A legt\u00f6bb fizikus \u00e9s g\u00e9pi tanul\u00e1si szak\u00e9rt\u0151, akiket megkerest\u00fcnk, nem volt hajland\u00f3 komment\u00e1lni a rekordot, arra hivatkozva, hogy nem b\u00edznak a lap eredm\u00e9nyeivel szemben. Vanchurin azonban a futurizmussal foglalkoz\u00f3 k\u00e9rdezz-feleletben m\u00e9lyebbre \u00e1sta a vit\u00e1t \u2013 \u00e9s t\u00f6bbet \u00e1rult el koncepci\u00f3j\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00d6n \u00edr\u00e1sa azzal \u00e9rvel, hogy az univerzum alapvet\u0151en egy neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat lehet. Hogyan magyar\u00e1zn\u00e1 el az \u00e9rvel\u00e9s\u00e9t valakinek, aki nem nagyon tudott a neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatokr\u00f3l vagy a fizik\u00e1r\u00f3l?<\/p>\n\n\n\n
Vitalij Vancsurin: K\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen lehet v\u00e1laszolni a k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re.
Az els\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s az, hogy a neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok r\u00e9szletes modellj\u00e9vel kezdj\u00fck, majd megvizsg\u00e1ljuk, hogyan viselkedik a h\u00e1l\u00f3zat, amikor nagy sz\u00e1m\u00fa neuron van. Amit bebizony\u00edtottam, az az, hogy a kvantummechanikai egyenletek pontosan le\u00edrj\u00e1k egy rendszer viselked\u00e9s\u00e9t az egyens\u00faly k\u00f6zel\u00e9ben, m\u00edg a klasszikus mechanikai egyenletek pontosan \u00edrj\u00e1k le az egyens\u00falyt\u00f3l t\u00e1volabb l\u00e9v\u0151 rendszerek viselked\u00e9s\u00e9t. Egybees\u00e9s? Lehet, de amennyire tudjuk, a kvantum- \u00e9s a klasszikus mechanika pontosan \u00edgy m\u0171k\u00f6dik a fizikai vil\u00e1gban.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sodik lehet\u0151s\u00e9g a fizik\u00e1val val\u00f3 kezd\u00e9s. Tudjuk, hogy a kvantummechanika j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik kis m\u00e9retekben, az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let pedig j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik nagy l\u00e9pt\u00e9kben, de m\u00e9g meg kell tal\u00e1lnunk a m\u00f3dot arra, hogy a k\u00e9t elm\u00e9letet koherens keretbe hozzuk. Ezt kvantumgravit\u00e1ci\u00f3s probl\u00e9m\u00e1nak nevezik. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy valami nagy hi\u00e1nyzik, de ami m\u00e9g rosszabb, fogalmunk sincs, hogyan b\u00e1njunk a megfigyel\u0151kkel. A kvantummechanik\u00e1ban ezt m\u00e9r\u00e9si probl\u00e9m\u00e1nak, a kozmol\u00f3gi\u00e1ban pedig m\u00e9r\u00e9si probl\u00e9m\u00e1nak nevezik.<\/p>\n\n\n\n
Azt\u00e1n lehet vitatkozni, hogy a kvantummechanika, az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let \u00e9s a megfigyel\u0151k az a h\u00e1rom jelens\u00e9g, amelyet egyes\u00edteni kell, nem kett\u0151t. A fizikusok 99 sz\u00e1zal\u00e9ka szerint a legfontosabb a kvantummechanika, \u00e9s minden m\u00e1snak valahogyan ebb\u0151l kellene fakadnia, de senki sem \u00e9rti, hogyan lehet ezt megtenni. Ebben a cikkben egy m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9get javasolok: a mikroszkopikus neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat az a m\u00f6g\u00f6ttes strukt\u00fara, amelyb\u0151l minden m\u00e1s megjelenik, bele\u00e9rtve a kvantummechanik\u00e1t, az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9letet \u00e9s a makroszkopikus megfigyel\u0151ket. Egyel\u0151re \u00fagy t\u0171nik, minden j\u00f3l megy.<\/p>\n\n\n\n
Mi adta el\u0151sz\u00f6r ezt az \u00f6tletet?
Kezdetben egyszer\u0171en csak t\u00f6bbet akartam megtudni a m\u00e9ly tanul\u00e1sr\u00f3l, ez\u00e9rt \u00edrtam egy tanulm\u00e1nyt „A g\u00e9pi tanul\u00e1s elm\u00e9lete fel\u00e9” c\u00edmmel. Az eredeti terv az volt, hogy statisztikai mechanikai m\u00f3dszerekkel elemezz\u00e9k a neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok viselked\u00e9s\u00e9t, de kider\u00fclt, hogy a neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok tanul\u00e1si (vagy betan\u00edt\u00e1si) dinamik\u00e1ja bizonyos korl\u00e1tok mellett felt\u0171n\u0151en hasonl\u00edt a fizik\u00e1ban l\u00e1that\u00f3 kvantumdinamik\u00e1hoz. Abban az id\u0151ben szabads\u00e1gon voltam (\u00e9s m\u00e9g mindig vagyok), \u00e9s \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy megvizsg\u00e1lom azt az elm\u00e9letet, amely szerint a fizikai vil\u00e1g val\u00f3j\u00e1ban egy neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat. A koncepci\u00f3 \u0151r\u00fclt, de vajon el\u00e9g \u0151r\u00fclt ahhoz, hogy igaz legyen? Erre m\u00e9g v\u00e1rni kell.<\/p>\n\n\n\n
„Az elm\u00e9let igazol\u00e1s\u00e1hoz csak egy olyan fizikai jelens\u00e9g felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g, amely nem magyar\u00e1zhat\u00f3 neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatokkal” – mondta az \u00fajs\u00e1gban. Hogy \u00e9rted pontosan? Mi\u00e9rt „k\u00f6nnyebb mondani, mint megtenni” ebben az esetben?<\/p>\n\n\n\n
Nos, nagyon sok \u201emindenre vonatkoz\u00f3 elm\u00e9let\u201d l\u00e9tezik, \u00e9s ezek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge t\u00e9ves. Hipot\u00e9zisem szerint mindaz, amit magad k\u00f6r\u00fcl l\u00e1tsz, egy neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3, \u00edgy ennek c\u00e1fol\u00e1s\u00e1hoz nem kell m\u00e1st tenned, mint tal\u00e1lni egy neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zattal nem magyar\u00e1zhat\u00f3 jelens\u00e9get. De ha belegondolunk, ez egy nagyon neh\u00e9z v\u00e1llalkoz\u00e1s, mivel nem \u00e9rtj\u00fck a neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s a g\u00e9pi tanul\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ez\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1ltam el\u0151sz\u00f6r egy g\u00e9pi tanul\u00e1si elm\u00e9letet fel\u00e9p\u00edteni.<\/p>\n\n\n\n
A koncepci\u00f3 \u0151r\u00fclt, de vajon el\u00e9g \u0151r\u00fclt ahhoz, hogy igaz legyen? Erre m\u00e9g v\u00e1rni kell.<\/p>\n\n\n
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Nem mindennap tal\u00e1lkozunk olyan tanulm\u00e1nnyal, amely a val\u00f3s\u00e1g szab\u00e1lyait pr\u00f3b\u00e1lja \u00e1t\u00edrni. A Minnesota Duluth Egyetem fizikaprofesszora, Vitaly Vanchurin azonban az arXiv -en megjelent preprintben megk\u00eds\u00e9relte a val\u00f3s\u00e1got k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szemreval\u00f3 m\u00f3don \u00e1tfogalmazni , azzal \u00e9rvelve, hogy egy hatalmas neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatban \u00e9l\u00fcnk, amely mindent ir\u00e1ny\u00edt k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk. M\u00e1s sz\u00f3val, „lehets\u00e9ges, hogy az eg\u00e9sz kozmosz a legalapvet\u0151bb szintj\u00e9n egy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":62,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[14],"tags":[],"class_list":["post-61","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-univerzum"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/61","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=61"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/61\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":383,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/61\/revisions\/383"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/62"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=61"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=61"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=61"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}