Hosszabban \u00e9s nagyobb t\u00f6meget gyors\u00edtana a Sunbeam, mint a legismertebb csillagk\u00f6zi k\u00fcldet\u00e9s, csak egy monument\u00e1lis el\u0151rel\u00e9p\u00e9s kellene az \u0171rbeli \u00e9p\u00edtkez\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n.
Elektronnyal\u00e1bokkal gyors\u00edtan\u00e1 relativisztikus sebess\u00e9gre a szomsz\u00e9dos csillagrendszert felder\u00edt\u0151, els\u0151 ember alkotta eszk\u00f6z\u00f6ket k\u00e9t szakember javaslata. Az Acta Astronautica szaklapban megjelent cikk szerz\u0151i az egykor az els\u0151 atombomba fejleszt\u00e9s\u00e9re alap\u00edtott Los Alamos-i laborat\u00f3rium r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3kra szakosodott munkat\u00e1rsai, Gerrit Bruhaug \u00e9s Jeffrey K. Greason, ut\u00f3bbi a Tau Zero alap\u00edtv\u00e1ny vezet\u0151je.<\/p>\n\n\n\n
A Tau Zer\u00f3t a NASA csillagk\u00f6zi utaz\u00e1s technikai lehet\u0151s\u00e9geivel kapcsolatos, 1996 \u00e9s 2002 k\u00f6z\u00f6tt fut\u00f3, spekulat\u00edv tudom\u00e1nyos programj\u00e1nak egykori vezet\u0151i alap\u00edtott\u00e1k. A szervezet neve Poul Anderson Hugo-d\u00edjas hard sci-fi reg\u00e9ny\u00e9nek c\u00edm\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik. A reg\u00e9ny term\u00e9szetesen egy csillagk\u00f6zi utaz\u00e1s k\u00f6r\u00fcl forog, \u00e9s az\u00e9rt hard sci-fi, mert k\u00f6veti a tudom\u00e1nyos tud\u00e1sunkat, szerepl\u0151i nem var\u00e1zsolnak \u00e9s kardoznak, \u00e9s nincs f\u00f6ldi gravit\u00e1ci\u00f3 minden l\u00e9tez\u0151 helysz\u00ednen.<\/p>\n\n\n\n
Miut\u00e1n a Voyager \u0171rszond\u00e1k f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados utaz\u00e1s ut\u00e1n elhagyt\u00e1k a Naprendszert, t\u00falz\u00e1s lenne azt \u00e1ll\u00edtani, hogy egy csillagk\u00f6zi utaz\u00e1s meghaladja a technikai lehet\u0151s\u00e9geinket. A jelenleg haszn\u00e1lt technik\u00e1val viszont hetvenezer \u00e9v lenne el\u00e9rni a szomsz\u00e9dos Alfa Centaurit, ami viszont m\u00e1r meghaladja t\u00fcrelm\u00fcnket \u2013 pontosabban azt, amilyen id\u0151t\u00e1vokon a civiliz\u00e1ci\u00f3nk el\u0151re gondolkodik.<\/p>\n\n\n\n
Az alternat\u00edv megold\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl a legismertebb a Jurij Milner, Stephen Hawking \u00e9s Mark Zuckerberg \u00e1ltal 2016-ban kit\u00fcntetett \u00e9s p\u00e9nzzel megt\u00e1mogatott Breakthrough Starshot. Az alapkoncepci\u00f3 egy olyan f\u00e9nyvitorl\u00e1s eszk\u00f6z, amelyet l\u00e9zerrel gyors\u00edtan\u00e1nak, \u00e9s egy centim\u00e9teres m\u00e9ret\u0171, p\u00e1r grammot nyom\u00f3 szond\u00e1t hordozna. A gyors\u00edt\u00e1sr\u00f3l egy k\u00fcls\u0151 100 gigawattos l\u00e9zerrendszer gondoskodna. Mivel a l\u00e9zer t\u00f6bbsz\u00f6r is haszn\u00e1lhat\u00f3, ezer ilyen StarChipnek nevezett egys\u00e9gb\u0151l \u00e1ll\u00f3 rajt tudna felgyors\u00edtani, ami nagyban kompenz\u00e1ln\u00e1 az eszk\u00f6z\u00f6k apr\u00f3 m\u00e9ret\u00e9t, \u00e9s \u00fct\u00e9s\u00e1ll\u00f3 lenne, ellen\u00e1ll\u00f3bb az egyes elemek meghib\u00e1sod\u00e1s\u00e1val vagy megsemmis\u00fcl\u00e9s\u00e9vel szemben. Ut\u00f3bbi k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos, ha tudjuk, hogy relativisztikus sebess\u00e9gn\u00e9l egy porszemmel val\u00f3 \u00fctk\u00f6z\u00e9s is potenci\u00e1lisan v\u00e9gzetes.<\/p>\n\n\n\n
A NASA hossz\u00fa id\u0151 ut\u00e1n nemr\u00e9g maga is belev\u00e1gott a napvitorl\u00e1val val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sbe. Tavaly \u0151szi demonstr\u00e1ci\u00f3s programjuk beleszaladt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e9nyvitorl\u00e1kn\u00e1l ism\u00e9tl\u0151d\u0151 probl\u00e9m\u00e1ba, hogy egyel\u0151re nem tudunk ezekkel az eszk\u00f6z\u00f6kkel stabilan man\u0151verezni.<\/p>\n\n\n\n
Relativisztikus sugarak
A Tau Zero tavaly okt\u00f3berben publik\u00e1lt elk\u00e9pzel\u00e9se Sunbeam n\u00e9vre hallgat, \u00e9s sok szempontb\u00f3l hasonl\u00edt a Breakthrough Starshothoz, de t\u00f6bb ponton is meghaladja azt. A kiindul\u00e1si pont itt is egy mozg\u00e1si energi\u00e1t adagol\u00f3 statikus gyors\u00edt\u00f3 eszk\u00f6z, ez azonban nem l\u00e9zert l\u0151ne a szond\u00e1ra, hanem elektronokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 r\u00e9szecskenyal\u00e1bot.<\/p>\n\n\n\n
A Breakthrough Starshot a tervek szerint mintegy 0,1 csillag\u00e1szati egys\u00e9gen v\u00e9gezne gyors\u00edt\u00e1st. Mivel egy csillag\u00e1szati egys\u00e9g a F\u00f6ld\u2013Nap-t\u00e1vols\u00e1ggal azonos, ennek a tizede alatt gyors\u00edtan\u00e1k a StarChipeket a f\u00e9nysebess\u00e9g \u00f6t\u00f6d\u00e9re. A legk\u00f6zelebbi csillagot \u00edgy h\u00fasz \u00e9v alatt \u00e9rn\u00e9nk el.<\/p>\n\n\n\n
Elektronokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 r\u00e9szecskenyal\u00e1bot k\u00f6nny\u0171 el\u0151\u00e1ll\u00edtani, a benne utaz\u00f3 elektronok azonban tasz\u00edtj\u00e1k egym\u00e1st, ennek ellen\u00e9re r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3kban m\u00e1r megfigyelt\u00e9k, hogy a f\u00e9nysebess\u00e9ghez k\u00f6zeli sebess\u00e9g\u00fck hat\u00e1s\u00e1ra az id\u0151eltol\u00f3d\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben nem \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a tasz\u00edt\u00e1s miatti sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3d\u00e1s. Egy elektronnyal\u00e1b ez\u00e9rt a l\u00e9zern\u00e9l j\u00f3val nagyobb t\u00e1vols\u00e1gon haszn\u00e1lhat\u00f3 lenne, ak\u00e1r 100 csillag\u00e1szati egys\u00e9gig, majdnem a Naprendszer hat\u00e1r\u00e1ig. A szerz\u0151k azt sem z\u00e1rj\u00e1k ki, hogy a nyal\u00e1b ak\u00e1r 1000 csillag\u00e1szati egys\u00e9gig is m\u0171k\u00f6dhet.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00f6tlet legnagyobb el\u0151nye m\u00e9gsem ez, hanem hogy a Voyager szond\u00e1khoz hasonl\u00f3 kaliber\u0171, 1000 kilogrammos szond\u00e1kat lehetne ezzel a m\u00f3dszerrel gyors\u00edtani. Ilyen m\u00e9ret\u0171 szerkezet m\u00e1r elegend\u0151 teret adna a m\u0171szereknek, amelyek egy komoly tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9gesek. Egy ekkora szond\u00e1t a f\u00e9nysebess\u00e9g tized\u00e9re lehetne gyors\u00edtani, vagyis mintegy negyven \u00e9v alatt el\u00e9rhetn\u00e9 az Alfra Centauri h\u00e1rmas csillagrendszert.<\/p>\n\n\n\n
A r\u00e9szecskenyal\u00e1b Bruhaug \u00e9s Greason szerint nagys\u00e1grendekkel praktikusabb lenne a f\u00e9nyalap\u00fa gyors\u00edt\u00e1sn\u00e1l. Az el\u0151ny\u00f6k mellett azonban van az \u00f6tletnek egy gyenge pontja is: a gigawattos nyal\u00e1bot elind\u00edt\u00f3 rendszer. B\u00e1r a Nagy Hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151n\u00e9l kisebb teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 rendszerr\u0151l van sz\u00f3, az emberis\u00e9gnek \u00edgy is egy 800 m\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 er\u0151m\u0171vet kellene \u00e9p\u00edtenie az \u0171rben. Ez egy ponton lebegne a Nap k\u00f6zel\u00e9ben, olyan k\u00f6zel, mint amilyen t\u00e1vols\u00e1gra nemr\u00e9g a Parker napszonda elsuhant. A Nap m\u00e1gneses mezeje \u00e9s a bel\u0151le \u00e9rkez\u0151 f\u00e9ny nyom\u00e1sa megakad\u00e1lyozn\u00e1, hogy a szerkezet a csillagba zuhanjon. Mik\u00f6zben azonban a Parker a leggyorsabb ember alkotta a t\u00e1rgy, a gyors\u00edt\u00f3\u00e1llom\u00e1snak vagy annak r\u00e9szeinek tart\u00f3san el kellene viselni\u00fck a Nap k\u00f6zvetlen k\u00f6zels\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Hosszabban \u00e9s nagyobb t\u00f6meget gyors\u00edtana a Sunbeam, mint a legismertebb csillagk\u00f6zi k\u00fcldet\u00e9s, csak egy monument\u00e1lis el\u0151rel\u00e9p\u00e9s kellene az \u0171rbeli \u00e9p\u00edtkez\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n.Elektronnyal\u00e1bokkal gyors\u00edtan\u00e1 relativisztikus sebess\u00e9gre a szomsz\u00e9dos csillagrendszert felder\u00edt\u0151, els\u0151 ember alkotta eszk\u00f6z\u00f6ket k\u00e9t szakember javaslata. Az Acta Astronautica szaklapban megjelent cikk szerz\u0151i az egykor az els\u0151 atombomba fejleszt\u00e9s\u00e9re alap\u00edtott Los Alamos-i laborat\u00f3rium r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3kra szakosodott munkat\u00e1rsai, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":452,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[19],"tags":[],"class_list":["post-451","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-urkutatas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/451","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=451"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/451\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":453,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/451\/revisions\/453"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/452"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=451"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=451"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=451"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}