{"id":406,"date":"2024-10-29T00:30:09","date_gmt":"2024-10-28T22:30:09","guid":{"rendered":"https:\/\/uridojaras.hu\/?p=406"},"modified":"2025-03-21T08:05:40","modified_gmt":"2025-03-21T06:05:40","slug":"heliobiologia-naptevekenyseg-emberi-szervezetre-gyakorolt-hatasai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/uridojaras.hu\/?p=406","title":{"rendered":"Heliobiol\u00f3gia – naptev\u00e9kenys\u00e9g emberi szervezetre gyakorolt hat\u00e1sai"},"content":{"rendered":"\n

HELIOBIOL\u00d3GIA<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A heliobiol\u00f3gia egy \u00faj tudom\u00e1ny\u00e1g, amely a naptev\u00e9kenys\u00e9g emberi eg\u00e9szs\u00e9gre gyakorolt \u200b\u200bhat\u00e1saival foglalkozik, \u00e9s a jelentett \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek magyar\u00e1zat\u00e1nak lehets\u00e9ges mechanizmusait vizsg\u00e1lja. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben sok kutat\u00f3 \u00fagy v\u00e9lte, hogy a geom\u00e1gneses viharok, kozmikus sugarak \u00e9s napkit\u00f6r\u00e9sek vesz\u00e9lyesek az emberi eg\u00e9szs\u00e9gre. Meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy ezek az \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1si mutat\u00f3k szerepet j\u00e1tszhatnak az emberi eg\u00e9szs\u00e9g k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151inek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban. A heliobiol\u00f3giai eredm\u00e9nyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1gak tud\u00f3sait vonzotta, hogy t\u00f6bb munk\u00e1t v\u00e9gezzenek ezen a ter\u00fcleten. Ebben a r\u00f6vid \u00edr\u00e1sban r\u00f6viden bemutatjuk \u00e9s megvitatjuk a naptev\u00e9kenys\u00e9g, az \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1s \u00e9s a heliobiol\u00f3gia fogalmait. \u00d6sszefoglalva a naptev\u00e9kenys\u00e9g hat\u00e1sainak f\u0151bb meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait.
A Nap a f\u00f6ldi \u00e9let f\u0151 energiaforr\u00e1sa. H\u0151 \u00e9s f\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl az \u00e9let nem l\u00e9tezne. A Nap belsej\u00e9ben a magf\u00fazi\u00f3 sor\u00e1n keletkez\u0151 energia elektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1sk\u00e9nt jut el hozz\u00e1nk, amely a gammasug\u00e1rz\u00e1st\u00f3l a r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mokig minden hull\u00e1mhosszt lefed. A F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6re elnyeli szinte az \u00f6sszes gamma- \u00e9s r\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1st, valamint egy r\u00e9sz\u00e9t. Bizonyos f\u00f6ldrajzi helyeken a napsug\u00e1rz\u00e1st csillag\u00e1szati \u200b\u200bt\u00e9nyez\u0151k befoly\u00e1solj\u00e1k, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9vszak, az \u00e9v napja \u00e9s a meteorol\u00f3giai viszonyok (p\u00e9ld\u00e1ul h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet, p\u00e1ratartalom, felh\u0151zet \u00e9s aeroszolok).
Az elektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1s mellett csendes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a nap \u00e1lland\u00f3 mennyis\u00e9g\u0171 napplazm\u00e1t \u00e9s m\u00e1gneses tereket bocs\u00e1t ki, amelyeket napszeleknek nevez\u00fcnk. A F\u00f6ld p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n a napsz\u00e9l s\u0171r\u0171s\u00e9ge k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 3 cm-3, \u00e1tlagos sebess\u00e9ge k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 400 km\/s, \u00e1tlagos m\u00e1gneses tere k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 5 nT.
A Nap egy akt\u00edv csillag, amelynek 11 \u00e9ves id\u0151szakos v\u00e1ltoz\u00e1sa naptev\u00e9kenys\u00e9gi ciklusk\u00e9nt ismert. Ez alatt az id\u0151szak alatt az elektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1s \u00e9s a t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecsk\u00e9k kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1saival jellemezhet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokon megy kereszt\u00fcl a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aktivit\u00e1si fokok miatt.
Minden ciklus h\u00e1rom f\u00e1zisra oszlik: az emelked\u00e9si f\u00e1zis, az akt\u00edv jelens\u00e9gek n\u00f6vekv\u0151 tartom\u00e1ny\u00e1val; a maxim\u00e1lis f\u00e1zis, mint a jelens\u00e9gcs\u00facs; \u00e9s a hanyatl\u00e1s f\u00e1zisa, ahogy fokozatosan lecs\u00f6kkennek a csendes napszintre. B\u00e1r a naptev\u00e9kenys\u00e9g a Nap \u00e1ltal termelt energi\u00e1nak csak 1%-\u00e1t teszi ki, jelent\u0151s hat\u00e1st gyakorol a F\u00f6ldre \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 k\u00f6rnyezetre. A naptev\u00e9kenys\u00e9g id\u0151szak\u00e1ban megn\u0151 a napfoltok sz\u00e1ma \u00e9s cs\u00f6kken a galaktikus kozmikus sugarak sz\u00e1ma. Emellett gyakran megfigyelhet\u0151k a napsug\u00e1rz\u00e1s zavarai, nagy mennyis\u00e9g\u0171 r\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1s \u00e9s energetikai esem\u00e9nyek (p\u00e9ld\u00e1ul napkit\u00f6r\u00e9sek, koronat\u00f6meg kil\u00f6k\u0151d\u00e9s, napenergetikai r\u00e9szecsk\u00e9k \u00e9s nagy sebess\u00e9g\u0171 napsz\u00e9l\u00e1ramok). Ezek az esem\u00e9nyek jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 sug\u00e1rz\u00e1st eredm\u00e9nyeznek; nagy energi\u00e1j\u00fa r\u00e9szecskefluxusok \u00e9s m\u00e1gneses fluxusok szabadulnak fel a s\u00edkk\u00f6zi k\u00f6zegbe.
A F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t, amely megv\u00e9di a vesz\u00e9lyes elektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1st\u00f3l, m\u00e1gneses t\u00e9r veszi k\u00f6r\u00fcl, az \u00fagynevezett magnetoszf\u00e9ra, amely megv\u00e9di a felt\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecsk\u00e9kt\u0151l. A F\u00f6ld \u00e9s k\u00f6rnyezete nagyon \u00e9rz\u00e9keny a naptev\u00e9kenys\u00e9g v\u00e1ltoz\u00e1saira. Napi esem\u00e9nyek bek\u00f6vetkez\u00e9sekor jelent\u0151s zavarok hatnak a F\u00f6ld magnetoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ra, geom\u00e1gneses viharokat \u00e9s perturb\u00e1ci\u00f3kat okozva a fels\u0151 l\u00e9gk\u00f6rben (f\u0151leg az ionoszf\u00e9r\u00e1ban), amelyek potenci\u00e1lis vesz\u00e9lyforr\u00e1snak tekinthet\u0151k a f\u00f6ldi folyamatok sz\u00e1m\u00e1ra. A Nap a F\u00f6ld-k\u00f6zeli \u0171r \u00e1llapot\u00e1nak f\u0151 mozgat\u00f3rug\u00f3ja minden t\u00e9rbeli \u00e9s id\u0151beli l\u00e9pt\u00e9kben.
Magnetoszf\u00e9ra, \u00e9s az id\u0151sk\u00e1l\u00e1k 1 \u00e9s 5 nap k\u00f6z\u00f6tt mozognak a napsz\u00e9lnel – foly\u00f3t\u00f3l a f\u00f6ldig terjed\u00e9s\u00e9hez, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy a bolyg\u00f3k\u00f6zi szerkezet milyen sebess\u00e9g\u0171.<\/p>\n\n\n\n


HELIOFIZIKA<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1s (vagy heliofizika) az \u0171rfizika egyik \u00e1ga, amely le\u00edrja a bolyg\u00f3k\u00f6zi Nap, napsz\u00e9l, m\u00e1gneses mez\u0151k, a magnetoszf\u00e9ra \u00e9s az ionoszf\u00e9ra k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit.
A technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9ssel, valamint a naptev\u00e9kenys\u00e9g okozta zavarok miatt, amelyek befoly\u00e1solj\u00e1k az \u0171rben sz\u00fcletett \u00e9s a f\u00f6ldi technol\u00f3giai rendszerek teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t, az \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1s ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s megn\u0151tt, \u00e9s a vil\u00e1g\u0171r fontos \u00e1g\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Az \u0171r id\u0151j\u00e1r\u00e1si jelens\u00e9geinek hat\u00e1sai sokr\u00e9t\u0171ek \u00e9s v\u00e1ltozatosak. Ide tartoznak az elektronikus \u00e9s \u00e1tviteli hib\u00e1k, a telekommunik\u00e1ci\u00f3 megszak\u00edt\u00e1sa \u00e9s a navig\u00e1ci\u00f3.
Telekommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s navig\u00e1ci\u00f3s rendszerek, vesz\u00e9lyek az \u0171rhaj\u00f3sokra, a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-szem\u00e9lyzetre \u00e9s az utasokra, valamint az olaj- \u00e9s g\u00e1zvezet\u00e9kek, a vas\u00fati forgalom \u00e9s az emberi eg\u00e9szs\u00e9g zavaraira.
Az \u0171r id\u0151j\u00e1r\u00e1si adatait f\u00f6ldi detektorokt\u00f3l \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171holdakt\u00f3l gy\u0171jtik. A f\u00f6ldszinti \u00e1llom\u00e1sokr\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 adatok k\u00f6z\u00e9 tartoznak a neutronok kozmikus sug\u00e1rz\u00e1si adatai, amelyek a napfoltok sz\u00e1m\u00e1t, az \u00f6sszes elektrontartalmat \u00e9s a 10,7 cm-es r\u00e1di\u00f3frekvenci\u00e1s napsug\u00e1rz\u00e1st figyelik. Ezenk\u00edv\u00fcl a m\u00e1gneses viharokat \u00e9s a geom\u00e1gneses aktivit\u00e1s szintj\u00e9t magnetom\u00e9terek r\u00f6gz\u00edtik a m\u00e1gneses t\u00e9r megfigyel\u0151k\u00f6zpontjainak glob\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat\u00e1n kereszt\u00fcl. K\u00fcl\u00f6nf\u00e9le mutat\u00f3kat vezettek be, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Kp, Ap \u00e9s Dst a geom\u00e1gneses aktivit\u00e1s reprezent\u00e1l\u00e1s\u00e1ra .
M\u00e1sr\u00e9szt sz\u00e1mos orbit\u00e1lis \u00e9s geostacion\u00e1rius m\u0171hold v\u00e9gez \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1si megfigyel\u00e9seket az \u0171rb\u0151l. Ezek k\u00f6z\u00e9 tartozik a NASA Advanced Composition Explorer m\u0171holdja, amely 1997 \u00f3ta figyeli a napsz\u00e9l param\u00e9tereit (sebess\u00e9ge, s\u0171r\u0171s\u00e9ge \u00e9s h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete). Ezenk\u00edv\u00fcl a Geostacion\u00e1rius M\u0171k\u00f6d\u00e9si K\u00f6rnyezeti M\u0171hold k\u00e9t frekvencias\u00e1vban m\u00e9ri a napkit\u00f6r\u00e9sekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 nap r\u00f6ntgen\u00e1ram\u00e1t, \u00e9s r\u00f6gz\u00edti a t\u00f6lt\u00f6tts\u00e9get. A Deep Space Climate Observatory m\u0171hold egy \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1si m\u0171hold, amelyet 2015 febru\u00e1rj\u00e1ban ind\u00edtottak fel, hogy el\u0151zetes figyelmeztet\u00e9st adjon a korona t\u00f6meg\u00e9nek kil\u00f6k\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l.
<\/p>\n\n\n\n

HELIOBIOL\u00d3GIA<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A heliobiol\u00f3gia (a szakirodalomban n\u00e9ha kozmobiol\u00f3gi\u00e1nak, heliomedicin\u00e1nak vagy klinikai kozmobiol\u00f3gi\u00e1nak nevezik) egy \u00faj tudom\u00e1ny\u00e1g, amely a naptev\u00e9kenys\u00e9g emberi eg\u00e9szs\u00e9gre gyakorolt \u200b\u200bhat\u00e1saival foglalkozik, \u00e9s a repo-asszoci\u00e1ci\u00f3k magyar\u00e1zat\u00e1nak lehets\u00e9ges mechanizmusait kutatja.
Az elm\u00falt 20 \u00e9vben a heliobiol\u00f3gia olyan \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fclett\u00e9 v\u00e1lt, amely k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1ny\u00e1gak tud\u00f3sait vonzotta. Sz\u00e1mos tanulm\u00e1nyt v\u00e9geztek, \u00e9s a bizony\u00edt\u00e9kok arra utalnak, hogy az \u0171r id\u0151j\u00e1r\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek sz\u00e1mos k\u00e1ros hat\u00e1sa van az emberi eg\u00e9szs\u00e9gre, mint p\u00e9ld\u00e1ul a ment\u00e1lis betegs\u00e9gek, a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri mortalit\u00e1s \u00e9s a neurol\u00f3giai rendszer betegs\u00e9gei. M\u00e1sr\u00e9szt m\u00e1s tanulm\u00e1nyok arr\u00f3l sz\u00e1moltak be, hogy nem l\u00e9tezik ilyen kapcsolat. B\u00e1r e tanulm\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt ellentmond\u00e1sokat tal\u00e1ltak, ez a kutat\u00e1si ter\u00fclet egyre fontosabb\u00e1 v\u00e1lt a m\u00e1gneses t\u00e9r k\u00f6vetkezetes gyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9nek jelenlegi kontextus\u00e1ban.
Az egyik kih\u00edv\u00e1st jelent\u0151 probl\u00e9ma (ink\u00e1bb vitatott k\u00e9rd\u00e9s) a heliobiol\u00f3gi\u00e1ban az olyan mechanizmusok keres\u00e9se, amelyek r\u00e9v\u00e9n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 esem\u00e9nyek \u00e9s folyamatok a napon ak\u00e1r k\u00f6zvetlen, ak\u00e1r k\u00f6zvetett hat\u00e1ssal lehetnek az emberre.
B\u00e1r sz\u00e1mos lehets\u00e9ges mechanizmust javasoltak ennek az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9snek a magyar\u00e1zat\u00e1ra, sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt a szkepticizmus az ilyen kapcsolatok val\u00f3s\u00e1g\u00e1val kapcsolatban.
Az egyik javasolt mechanizmus a geom\u00e1gneses viharok hat\u00e1sa a F\u00f6ld elektromos \u00e9s m\u00e1gneses mez\u0151ire. J\u00f3l bebizonyosodott, hogy a F\u00f6ld\u00f6n minden biol\u00f3giai rendszer ki van t\u00e9ve sz\u00e9les frekvenciatartom\u00e1ny\u00fa (0,1-10 Hz) k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 ingadoz\u00f3 m\u00e1gneses \u00e9s elektromos mez\u0151knek. Az e frekvenci\u00e1k feletti rezg\u00e9sek k\u00f6zel \u00e1llnak sok bels\u0151 szerv frekvenci\u00e1j\u00e1hoz. Ezek az oszcill\u00e1ci\u00f3k, amelyek a magnetoszf\u00e9ra \u00e9s az ionoszf\u00e9ra \u00e1ltal a naptev\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l ered\u0151 geom\u00e1gneses viharok hat\u00e1s\u00e1ra akt\u00edvak, rezon\u00e1ns m\u00f3don hatnak az \u00e9l\u0151 szervezetek sejtszint\u0171 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re kisebb-nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben.
A term\u00e9szetes elektromos \u00e9s m\u00e1gneses t\u00e9rv\u00e1ltoz\u00e1sok emberi eg\u00e9szs\u00e9gre gyakorolt \u200b\u200bhat\u00e1s\u00e1nak tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa sor\u00e1n az alapvet\u0151 neh\u00e9zs\u00e9get az jelenti, hogy az \u00e9rintett t\u00e9rer\u0151ss\u00e9gek nagyon kicsik. Ha a geom\u00e1gneses k\u00f6rnyezetet megzavarj\u00e1k, val\u00f3sz\u00edn\u0171nek t\u0171nik, hogy ez ak\u00e1r k\u00f6zvetlen, ak\u00e1r k\u00f6zvetett hat\u00e1ssal lehet az emberi fiziol\u00f3gi\u00e1ra.
Egy m\u00e1sik lehets\u00e9ges mechanizmus a geom\u00e1gneses zavarok \u00e9s az emberi viselked\u00e9s (depresszi\u00f3) \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9nek magyar\u00e1zat\u00e1ra a szervezet melatoninszintj\u00e9nek megv\u00e1ltoz\u00e1sa a zavarok k\u00f6vetkezt\u00e9ben.
Az \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9gek emberi eg\u00e9szs\u00e9gre gyakorolt \u200b\u200bhat\u00e1sait min\u0151s\u00e9gileg \u00e9s mennyis\u00e9gileg k\u00e9t sz\u00e1mszer\u0171s\u00edthet\u0151 m\u00e9r\u0151sz\u00e1mmal, a direkt \u00e9s a k\u00f6zvetett mutat\u00f3kkal vizsg\u00e1lt\u00e1k. A k\u00f6zvetett indik\u00e1torok hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi adatok, p\u00e9ld\u00e1ul a seg\u00e9lyh\u00edv\u00e1sok id\u0151beli megoszl\u00e1sa
\u00e9s a k\u00f3rh\u00e1zi felv\u00e9telek id\u0151beli megoszl\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt.
A k\u00f6zvetett mutat\u00f3k \u00e9s az \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1si mutat\u00f3k kapcsolat\u00e1t \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9t statisztikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel vizsg\u00e1lj\u00e1k:
a) Az \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1si v\u00e1ltoz\u00f3k id\u0151sorai \u00e9s az orvosi adatok k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s \u00e9s a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 statisztikai vizsg\u00e1latok.
b) Ciklikus vari\u00e1ci\u00f3k az orvosi adatok \u00e9s az \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1si adatok k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6z\u00f6s periodicit\u00e1sok vizsg\u00e1lat\u00e1ra sz\u00e9les frekvenciatartom\u00e1nyban, megfelel\u0151 analitikai m\u00f3dszerekkel (pl. Fourier-transzform\u00e1ci\u00f3).
c) A direkt indik\u00e1torok viszont magukban foglalj\u00e1k az \u00f6sszes ellen\u0151rizhet\u0151 \u00e9s ak\u00e1r in vivo, k\u00f6zvetlen\u00fcl az alanyt\u00f3l szerzett fiziol\u00f3giai param\u00e9tert (pl. frekvenciavariabilit\u00e1s, pres mikrokering\u00e9s) laborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latokkal.
Az elm\u00falt 20 \u00e9v sor\u00e1n t\u00f6bb kutat\u00e1si cikk mutatta be az \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1si param\u00e9terek \u00e9s az emberi eg\u00e9szs\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek vizsg\u00e1lat\u00e1nak eredm\u00e9nyeit. Ezek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyat az al\u00e1bbiakban foglalunk \u00f6ssze eredm\u00e9nyek:
a) A geom\u00e1gneses aktivit\u00e1s magas \u00e9rt\u00e9kei negat\u00edv hat\u00e1ssal vannak az emberi sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri eg\u00e9szs\u00e9gre, bele\u00e9rtve a sz\u00edvfrekvencia variabilit\u00e1s\u00e1nak jelent\u0151s elt\u00e9r\u00e9seit.
b) A szol\u00e1ris aktivit\u00e1si id\u0151szakokban megn\u00f6vekszik a v\u00e9r\u00e1raml\u00e1s megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak (megn\u00f6vekedett sys \u00e9s diasztol\u00e9s v\u00e9rnyom\u00e1s \u00e9s epidog rohamok) sz\u00e1ma.
c) A koszor\u00fa\u00e9r-betegs\u00e9gek \u00e9s a sz\u00edvinfarktusok megn\u00f6vekednek a magas naptev\u00e9kenys\u00e9g id\u0151szak\u00e1ban, az alacsony napaktivit\u00e1s\u00fa \u00e9vekhez k\u00e9pest.
d) A geom\u00e1gneses \u00e9s naptev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9les vagy hirtelen v\u00e1ltoz\u00e1sai stresszork\u00e9nt m\u0171k\u00f6dhetnek, amelyek megv\u00e1ltoztatj\u00e1k a szab\u00e1lyoz\u00f3 folyamatokat, p\u00e9ld\u00e1ul a l\u00e9gz\u00e9st, a szaporod\u00e1st, \u00e9s n\u00f6velik az \u00f6sszes hal\u00e1loz\u00e1st az \u00f6sszes hal\u00e1loz\u00e1st. Sz\u00e1mos tanulm\u00e1ny t\u00e1masztja al\u00e1 azt az elk\u00e9pzel\u00e9st, hogy a geom\u00e1gneses zavarok cs\u00f6kkentik a melatoninszintet az emberi szervezetben.
f) Pozit\u00edv \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek \u00e1llnak fenn a neurol\u00f3giai rendszer depresszi\u00f3ja \u00e9s a betegs\u00e9gek (pl. ment\u00e1lis betegs\u00e9g) \u00e9s a geom\u00e1gneses aktivit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt.
g) Az emberek \u00e9s m\u00e1s fajok standard anyagcser\u00e9j\u00e9t \u00e9s viselked\u00e9si mint\u00e1it befoly\u00e1solja a naptev\u00e9kenys\u00e9g.
h) A napsug\u00e1rz\u00e1s zavarai az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi k\u00eds\u00e9rletek, gyilkoss\u00e1gok \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9si balesetek miatti k\u00f3rh\u00e1zi felv\u00e9telek sz\u00e1m\u00e1nak jelent\u0151s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel j\u00e1rnak.
i) A vizsg\u00e1lt betegek v\u00e9r\u00e9nek vizsg\u00e1lata azt mutatta, hogy a v\u00e9r viszkozit\u00e1sa a szol\u00e1ris aktivit\u00e1si peri\u00f3dusokban meredeken n\u00f6vekszik, \u00edgy megn\u0151 a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zata.
j) \u00d6sszef\u00fcgg\u00e9st \u00e1llap\u00edtottak meg a naptev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny velesz\u00fcletett rendelleness\u00e9g, p\u00e9ld\u00e1ul a Down-szindr\u00f3ma k\u00f6z\u00f6tt.
k) A naptev\u00e9kenys\u00e9g ingadoz\u00e1sa a D-vitamin oszcill\u00e1ci\u00f3s koncentr\u00e1ci\u00f3ihoz kapcsol\u00f3dik.
l)A naptev\u00e9kenys\u00e9g az \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s homeoszt\u00e1zis\u00e1nak sz\u00e1mos param\u00e9ter\u00e9vel f\u00fcgg \u00f6ssze, p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00fclet\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1val, a korasz\u00fcl\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1val, az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt s\u00faly\u00e1val \u00e9s hossz\u00e1val, valamint a kromosz\u00f3ma aberr\u00e1val \u00e9s a hormontermel\u00e9ssel kapcsolatos szindr\u00f3m\u00e1val.
m) A naptev\u00e9kenys\u00e9g hozz\u00e1j\u00e1rulhat idegi \u00e9s ment\u00e1lis zavarok, p\u00e9ld\u00e1ul skizofr\u00e9nia, Alzheimer-k\u00f3r \u00e9s sclerosis multiplex kialakul\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s kiv\u00e1lt\u00f3ja lehet.
<\/p>\n\n\n\n

K\u00d6VETKEZTET\u00c9S<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az elm\u00falt 20 \u00e9vben v\u00e9gzett heliobiol\u00f3giai vizsg\u00e1latok bizony\u00edt\u00e9kokr\u00f3l sz\u00e1moltak be, amelyek arra utalnak, hogy a naptev\u00e9kenys\u00e9g k\u00f6zvetlen vagy k\u00f6zvetett hat\u00e1ssal van az emberi eg\u00e9szs\u00e9gre. B\u00e1r vannak tal\u00e1lgat\u00e1sok az ilyen kapcsolatok val\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l, az eredm\u00e9nyek vonzott\u00e1k a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get a heliobiol\u00f3gi\u00e1hoz, \u00e9s arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k \u0151ket, hogy folytassanak tov\u00e1bbi kutat\u00e1sokat ezen a ter\u00fcleten, \u00e9s keressenek olyan mechanizmusokat, amelyek megmagyar\u00e1zhatj\u00e1k az ilyen kapcsolatokat. Tov\u00e1bbi k\u00f6vetkeztet\u00e9sek levon\u00e1sa a heliobiol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n, tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latok \u00e9s orvosi adatok.<\/p>\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

HELIOBIOL\u00d3GIA A heliobiol\u00f3gia egy \u00faj tudom\u00e1ny\u00e1g, amely a naptev\u00e9kenys\u00e9g emberi eg\u00e9szs\u00e9gre gyakorolt \u200b\u200bhat\u00e1saival foglalkozik, \u00e9s a jelentett \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek magyar\u00e1zat\u00e1nak lehets\u00e9ges mechanizmusait vizsg\u00e1lja. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben sok kutat\u00f3 \u00fagy v\u00e9lte, hogy a geom\u00e1gneses viharok, kozmikus sugarak \u00e9s napkit\u00f6r\u00e9sek vesz\u00e9lyesek az emberi eg\u00e9szs\u00e9gre. Meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy ezek az \u0171rid\u0151j\u00e1r\u00e1si mutat\u00f3k szerepet j\u00e1tszhatnak az emberi eg\u00e9szs\u00e9g k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151inek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":407,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[25],"tags":[],"class_list":["post-406","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-orvosmeteorologia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/406","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=406"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/406\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":536,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/406\/revisions\/536"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/407"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=406"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=406"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=406"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}