{"id":320,"date":"2024-09-29T16:30:16","date_gmt":"2024-09-29T14:30:16","guid":{"rendered":"https:\/\/uridojaras.hu\/?p=320"},"modified":"2024-10-28T19:36:02","modified_gmt":"2024-10-28T17:36:02","slug":"varatlan-felfedezes-bizonyitja-hogy-a-tudosok-tevedtek-az-univerzumrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/uridojaras.hu\/?p=320","title":{"rendered":"V\u00e1ratlan felfedez\u00e9s bizony\u00edtja, hogy a tud\u00f3sok t\u00e9vedtek az univerzumr\u00f3l"},"content":{"rendered":"\n

Minden megv\u00e1ltozhat, amit az univerzumr\u00f3l eddig tudtunk, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a James Webb \u0171rteleszk\u00f3p v\u00e1ratlan felfedez\u00e9s\u00e9nek.
V\u00e1ratlan felfedez\u00e9st tett a James Webb \u0171rteleszk\u00f3p, amely a legend\u00e1s 1990-es Hubble \u0171rteleszk\u00f3p tov\u00e1bbfejlesztett v\u00e1ltozata, \u00e9s amelyet 2021-ben k\u00fcldtek fel a csillagok k\u00f6z\u00e9. Az elm\u00falt h\u00e1rom \u00e9vben m\u00e1r sz\u00e1mos, sok esetben a F\u00f6ld\u00f6n t\u00fali \u00e9letre is utal\u00f3 felfedez\u00e9s sz\u00fcletett a g\u00e9pezetnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, nemr\u00e9g pedig azt is meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, hogy potenci\u00e1lis bolyg\u00f3k alakulhatnak ki k\u00f6zvetlen\u00fcl a szem\u00fcnk el\u0151tt, miut\u00e1n k\u00e9t csillag k\u00f6r\u00fcl por \u00e9s korongok gy\u0171ltek \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n

A F\u00f6ldre rengeteg nagy felbont\u00e1s\u00fa k\u00e9p \u00e9rkezett m\u00e1r galaxisokr\u00f3l, csillagok keletkez\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s korai f\u00e1zisban l\u00e9v\u0151 fekete lyukakr\u00f3l is, az inform\u00e1ci\u00f3kat pedig a csillag\u00e1szok mind arra haszn\u00e1lj\u00e1k fel, hogy feloldj\u00e1k a fizika egy olyan probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t, amely el\u0151tt a tud\u00f3sok a mai napig \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1llnak \u2013 ez pedig az univerzum t\u00e1gul\u00e1si sebess\u00e9ge, illetve a vil\u00e1gegyetem abb\u00f3l kik\u00f6vetkeztethet\u0151 kora.<\/p>\n\n\n\n

Minden megv\u00e1ltozhat, amit az univerzumr\u00f3l eddig tudtunk, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a James Webb \u0171rteleszk\u00f3p v\u00e1ratlan felfedez\u00e9s\u00e9nek.
V\u00e1ratlan felfedez\u00e9st tett a James Webb \u0171rteleszk\u00f3p, amely a legend\u00e1s 1990-es Hubble \u0171rteleszk\u00f3p tov\u00e1bbfejlesztett v\u00e1ltozata, \u00e9s amelyet 2021-ben k\u00fcldtek fel a csillagok k\u00f6z\u00e9. Az elm\u00falt h\u00e1rom \u00e9vben m\u00e1r sz\u00e1mos, sok esetben a F\u00f6ld\u00f6n t\u00fali \u00e9letre is utal\u00f3 felfedez\u00e9s sz\u00fcletett a g\u00e9pezetnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, nemr\u00e9g pedig azt is meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, hogy potenci\u00e1lis bolyg\u00f3k alakulhatnak ki k\u00f6zvetlen\u00fcl a szem\u00fcnk el\u0151tt, miut\u00e1n k\u00e9t csillag k\u00f6r\u00fcl por \u00e9s korongok gy\u0171ltek \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n

A F\u00f6ldre rengeteg nagy felbont\u00e1s\u00fa k\u00e9p \u00e9rkezett m\u00e1r galaxisokr\u00f3l, csillagok keletkez\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s korai f\u00e1zisban l\u00e9v\u0151 fekete lyukakr\u00f3l is, az inform\u00e1ci\u00f3kat pedig a csillag\u00e1szok mind arra haszn\u00e1lj\u00e1k fel, hogy feloldj\u00e1k a fizika egy olyan probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t, amely el\u0151tt a tud\u00f3sok a mai napig \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1llnak \u2013 ez pedig az univerzum t\u00e1gul\u00e1si sebess\u00e9ge, illetve a vil\u00e1gegyetem abb\u00f3l kik\u00f6vetkeztethet\u0151 kora.<\/p>\n\n\n\n

Az eddigi ismereteink szerint az univerzum t\u00e1gul\u00e1si sebess\u00e9g\u00e9t le\u00edr\u00f3 \u00e9rt\u00e9k, vagyis a Hubble-\u00e1lland\u00f3 k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen hat\u00e1rozhat\u00f3 meg. Az els\u0151 m\u00f3dszer alapvet\u0151en az \u0151srobban\u00e1s maradv\u00e1nyain kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik, amelyek a kozmikus mikrohull\u00e1m\u00fa h\u00e1tt\u00e9r apr\u00f3 ingadoz\u00e1sai.<\/p>\n\n\n\n

A csillag\u00e1szok 2009 \u00e9s 2013 k\u00f6z\u00f6tt kisz\u00e1molt\u00e1k, hogy ez az \u00e9rt\u00e9k nagyj\u00e1b\u00f3l 74 ezer 351 km\/\u00f3ra egymilli\u00f3 f\u00e9ny\u00e9vre vet\u00edtve, vagy m\u00e1sk\u00e9ppen 67 km\/m\u00e1sodperc megaparszekundumonk\u00e9nt (km\/s\/Mpc).<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sodik m\u00f3dszer a pulz\u00e1l\u00f3 csillagok, m\u00e1s n\u00e9ven Cepheid-v\u00e1ltoz\u00f3k felhaszn\u00e1l\u00e1sa. A csillag\u00e1szok a haldokl\u00f3 csillagok k\u00fcls\u0151, vill\u00f3dz\u00f3 r\u00e9tegeit figyelik, ugyanis a f\u00e9nyess\u00e9g\u00fck m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel egy \u201ekozmikus t\u00e1vols\u00e1gi l\u00e9tr\u00e1v\u00e1\u201d l\u00e1ncolhat\u00f3k \u00f6ssze, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy m\u00e9g m\u00e9lyebbre tekints\u00fcnk az univerzum m\u00faltj\u00e1ba. Ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pontosan meghat\u00e1rozhat\u00f3 egy olyan sz\u00e1m, amelyb\u0151l kider\u00fcl, hogy milyen gyorsan t\u00e1gul az univerzum. Ezzel a m\u00f3dszerrel Adam Riess, a Johns Hopkins Egyetem fizika- \u00e9s csillag\u00e1szprofesszora a koll\u00e9g\u00e1ival \u00fagy becs\u00fclte, hogy az univerzum t\u00e1gul\u00e1si sebess\u00e9ge val\u00f3j\u00e1ban 74 km\/s\/Mpc, ami j\u00f3val magasabb \u00e9rt\u00e9k, mint a kor\u00e1bban v\u00e9lt 67 km\/s\/Mpc.<\/p>\n\n\n\n

Ez\u00e1ltal a vil\u00e1gegyetem 10 sz\u00e1zal\u00e9kkal fiatalabb lehet, mint eredetileg gondoltuk.<\/p>\n\n\n\n

A kialakult bizonytalans\u00e1gra a tudom\u00e1ny Hubble-fesz\u00fclts\u00e9gk\u00e9nt hivatkozik, m\u00edg David Gross Nobel-d\u00edjas csillag\u00e1sz egy 2019-es konferenci\u00e1n \u00fagy fogalmazott, hogy a felfedez\u00e9s \u201ev\u00e1ls\u00e1got jelent\u201d a vil\u00e1gegyetem meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

B\u00e1r kezdetben rem\u00e9nykedtek a tud\u00f3sok \u00e9s azt hitt\u00e9k, hogy a felfedez\u00e9s m\u00e9r\u00e9si hiba, mert a Hubble lencs\u00e9j\u00e9ben a Cepheid csillagokat \u00f6sszekevert\u00e9k a norm\u00e1l csillagokkal, a Hubble-n\u00e9l m\u00e1r sokkal pontosabb James Webb \u0171rteleszk\u00f3p meger\u0151s\u00edtette a felfedez\u00e9st. A szakemberek szerint enn\u00e9l fogva a vil\u00e1gegyetemr\u0151l alkotott eddigi elk\u00e9pzel\u00e9seink nagyon t\u00e9vesek lehetnek, \u00edgy r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl minden ismeret\u00fcnk megv\u00e1ltozhat.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e9r\u00e9si hib\u00e1k neglig\u00e1l\u00e1s\u00e1val marad az a val\u00f3s \u00e9s izgalmas lehet\u0151s\u00e9g, hogy f\u00e9lre\u00e9rtett\u00fck az univerzumot<\/p>\n\n\n\n

\u2013 fogalmazott Adam Riess, a tanulm\u00e1ny vezet\u0151 szerz\u0151je, aki tov\u00e1bbi 1000 Cepheid-csillagot figyelt meg \u00f6t k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 galaxisban, a F\u00f6ldt\u0151l 130 milli\u00f3 f\u00e9ny\u00e9vre. Ez tov\u00e1bb er\u0151s\u00edtette a Hubble-\u00e1lland\u00f3val kapcsolatos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saikat. \u201eMost m\u00e1r \u00e1tfogtuk a Hubble-f\u00e9le megfigyel\u00e9sek teljes tartom\u00e1ny\u00e1t, \u00e9s nagyon nagy biztons\u00e1ggal kiz\u00e1rhatjuk, hogy a Hubble-fesz\u00fclts\u00e9g oka m\u00e9r\u00e9si hiba lenne. A Webb \u00e9s a Hubble kombin\u00e1l\u00e1s\u00e1val mindk\u00e9t vil\u00e1gb\u00f3l a legjobbat kapjuk. \u00dagy tal\u00e1ljuk, hogy a Hubble-m\u00e9r\u00e9sek megb\u00edzhat\u00f3ak maradnak, ahogy egyre messzebbre jutunk a kozmikus t\u00e1vols\u00e1gok l\u00e9tr\u00e1j\u00e1n.\u201d<\/p>\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Minden megv\u00e1ltozhat, amit az univerzumr\u00f3l eddig tudtunk, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a James Webb \u0171rteleszk\u00f3p v\u00e1ratlan felfedez\u00e9s\u00e9nek.V\u00e1ratlan felfedez\u00e9st tett a James Webb \u0171rteleszk\u00f3p, amely a legend\u00e1s 1990-es Hubble \u0171rteleszk\u00f3p tov\u00e1bbfejlesztett v\u00e1ltozata, \u00e9s amelyet 2021-ben k\u00fcldtek fel a csillagok k\u00f6z\u00e9. Az elm\u00falt h\u00e1rom \u00e9vben m\u00e1r sz\u00e1mos, sok esetben a F\u00f6ld\u00f6n t\u00fali \u00e9letre is utal\u00f3 felfedez\u00e9s sz\u00fcletett a g\u00e9pezetnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":321,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[19],"tags":[],"class_list":["post-320","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-urkutatas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/320","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=320"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/320\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":387,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/320\/revisions\/387"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/321"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=320"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=320"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uridojaras.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=320"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}